Jód

A jód kémiai elem, vegyjele I, rendszáma 53. Az elemi jód szaga éles, jellegzetes.
- Type
- Összetevő
- Olfactive family
- Akvatikus
- Source
- Kalicse és sólevek
- Chemical class
- Halogén
Illat
Részletesen
Érdekesség
Amikor Bernard Courtois kénsavat öntött a tengerialga-hamuhoz, ibolyaszínű gőzfelhő szállt fel. Gay-Lussac a jódgőz színe miatt az ógörög „ibolya” szó alapján javasolta az elem nevét (angolul iodine).
Kinyerés és kémia
Kinyerési módszer
A kalicséből nátrium-jodátot vonnak ki, majd nátrium-hidrogén-szulfittal jodiddá redukálják. A kalicse Chilében található, fő terméke a nátrium-nitrát. Ezt az oldatot frissen kinyert jodáttal reagáltatják, ebből komproporcióval jód keletkezik, amely leszűrhető. A 20. század végén a sólevek hasonló jelentőségű jódforrássá váltak. A sólevet először megtisztítják és kénsavval megsavanyítják, majd a benne lévő jodidot klórral jóddá oxidálják. Így jódoldat keletkezik, de híg, ezért töményíteni kell. Az oldaton levegőt fúvatnak át, hogy a jód elpárologjon, a gőzt pedig abszorpciós toronyba vezetik, ahol kén-dioxid redukálja a jódot. A hidrogén-jodidot ezután klórral reagáltatják, és a jód kicsapódik.
- Összegképlet
- I₂
- CAS
- 7553-56-2
- Szinonimák
- Molekuláris jód
Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)
- Forráspont
- 184 °C
- Olvadáspont
- 114 °C
- Relatív sűrűség
- 4.93
A parfümkészítésben
A moszatabszolú enyhén sós, tengeri jegyeket ad, emellett halvány széna-, füst- és diójegyekhez is használják. A Calone tengeri és ózonos árnyalataival a friss tengerpart benyomását kelti.