Jód

AkkordTERMÉSZETES ÉS SZINTETIKUS, NÉPSZERŰ ÉS FURCSAakvatikus · fémes · meleg
AlapjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
3Származás
Minta
Jód illatszer-alapanyag
Alapjegy
Fantáziajegy / illatkoncepció
Meghatározás

A jód kémiai elem, vegyjele I, rendszáma 53. Az elemi jód szaga éles, jellegzetes.

AKVATIKUS ÓZONOS MELEG FÉMES ÁSVÁNYOS SÓS TENGERI
Molekuláris jód
Type
Összetevő
Olfactive family
Akvatikus
Source
Kalicse és sólevek
Chemical class
Halogén
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Chile Japán Egyesült Államok

Illat

A jód szaga éles, jellegzetes. Egy másik leírás szerint irritáló. Nagyon magas koncentrációban a bromofenolok a jódhoz hasonló, durva vegyszerszagot adnak.

Részletesen

A jód a stabil halogének közül a legnehezebb. Normál körülmények között félig fémes fényű, nemfémes szilárd anyag, amely mély ibolyaszínű folyadékká olvad. A stabil halogének közül a jód a legkevésbé illékony, a szilárd anyagból mégis láthatóan lila gőz száll fel. A jód egyben a legritkább stabil halogén: a földkéreg kőzeteiben mindössze 0,46 ppm (milliomodrész) a részaránya. A jódgőz erősen ingerli a szemet, a nyálkahártyákat és a légutakat. A természetben egyetlen stabil izotópja fordul elő, a jód-127.

A partra vetett tengeri algát franciául varecnek hívták, később a szó az alga hamujára is vonatkozott. Ezt a hamut jód, valamint nátrium- és káliumsók forrásaként használták. A barnamoszatok ismeretlen okból nagy mennyiségű jodidot raktároznak, főként jódtirozinok formájában. A jód természetes forrásai közé számos tengeri élőlény tartozik, például a barnamoszatok és egyes tenger gyümölcsei.

Nincs olyan vegyület, amelyről elmondható, hogy önmagában ez az óceán illata. A tengerpart illatát sokféle molekula keveréke adja. A tengerparti illat egyik leggyakoribb és legjobban ismert összetevője a dimetil-szulfid. A vadon élő tenger gyümölcseinek sós ízét nagyrészt a bromofenolok nevű vegyületcsoport adja. Kis koncentrációban ezeknek a vegyületeknek tengerre, halra és rákra emlékeztető szagot tulajdonítanak. Egyes tenyésztők bromofenolokat adtak a tenyésztett tenger gyümölcseinek takarmányához, hogy visszaadják a tengeri halak ízét, vegyes sikerrel. Nehéz eltalálni az arányt a tenger halvány íze és a jód tolakodó, fémes íze között. Az Adriai-tengerből származó Halopteris filicina alga headspace (gőztér-elemzés) során mért illékony anyagai között 0,8%-ban azonosítottak egy szerves jódvegyületet, az 1-jódpentánt.

A jód a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez szükséges. Katalizátorként is szolgál az ecetsav és egyes polimerek ipari előállításában. A jódtinktúra jódot, etanolt és vizet tartalmazó fertőtlenítőszer. Általában 2% elemi jódot tartalmaz, amelyet kálium-jodiddal vagy nátrium-jodiddal együtt etanol és víz elegyében oldanak. A povidon-jód fertőtlenítőszer, amelyet műtét előtt és után a bőr fertőtlenítésére használnak. A povidon, a hidrogén-jodid és az elemi jód kémiai komplexe. Számos márkanéven forgalmazzák, többek között Betadine néven.

·

Kapcsolódó: Aqual · Aquozone · Calone · Calone 1951 · Korallmészkő · Rákfélék · Búvárruha · Hal

Érdekesség

Amikor Bernard Courtois kénsavat öntött a tengerialga-hamuhoz, ibolyaszínű gőzfelhő szállt fel. Gay-Lussac a jódgőz színe miatt az ógörög „ibolya” szó alapján javasolta az elem nevét (angolul iodine).

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A kalicséből nátrium-jodátot vonnak ki, majd nátrium-hidrogén-szulfittal jodiddá redukálják. A kalicse Chilében található, fő terméke a nátrium-nitrát. Ezt az oldatot frissen kinyert jodáttal reagáltatják, ebből komproporcióval jód keletkezik, amely leszűrhető. A 20. század végén a sólevek hasonló jelentőségű jódforrássá váltak. A sólevet először megtisztítják és kénsavval megsavanyítják, majd a benne lévő jodidot klórral jóddá oxidálják. Így jódoldat keletkezik, de híg, ezért töményíteni kell. Az oldaton levegőt fúvatnak át, hogy a jód elpárologjon, a gőzt pedig abszorpciós toronyba vezetik, ahol kén-dioxid redukálja a jódot. A hidrogén-jodidot ezután klórral reagáltatják, és a jód kicsapódik.

Összegképlet
I₂
CAS
7553-56-2
Szinonimák
Molekuláris jód
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Forráspont
184 °C
Olvadáspont
114 °C
Relatív sűrűség
4.93

A parfümkészítésben

A moszatabszolú enyhén sós, tengeri jegyeket ad, emellett halvány széna-, füst- és diójegyekhez is használják. A Calone tengeri és ózonos árnyalataival a friss tengerpart benyomását kelti.

Szerepe a formulában
01frissesség
02fixálóanyag
Kapható formák
kristályok

Lásd még

8 jegy