Kátrány

Mi a kátrány

Kátrányt nagy széntartalmú anyagokból lehet előállítani, például kőszénből, fából, kőolajból, tőzegből és más szerves anyagokból. A kátrány és a szurok szó felcserélhető. A kátrány inkább a folyékonyabb, a szurok inkább a szilárdabb anyagokat jelöli. Az aszfaltot, amely természetben előforduló szurok, ásványi kátránynak vagy ásványi szuroknak is nevezik. Kátrányhoz hasonló ásványi termékeket fosszilis szénhidrogénekből, például kőolajból is elő lehet állítani. A fakátrány melléktermékei a terpentin és a faszén.

Nyírfa-, fenyő- és borókakátrány

A nyírfakéreg-kátrány főként a lupán és az oleanán családba tartozó triterpenoid vegyületekből áll. Legjellemzőbb molekulái a betulin és a lupeol, amelyek a nyírfa kérgében is jelen vannak. A nyírfakéreg-kátrányolaj erősen antiszeptikus, mert sok fenolszármazékot és terpenoidszármazékot tartalmaz. A fenyőkátrány főként aromás szénhidrogénekből, kátránysavakból és kátránybázisokból áll. Összetétele a pirolízis módjától és a fa eredetétől függ. A Juniperus oxycedrus, köznapi nevén cade, a Földközi-tenger egész vidékén őshonos borókafaj. A borókakátrány néhány ritka esetben súlyos allergiás reakciót váltott ki csecsemőknél.

Kőszénkátrány

A kőszénkátrány sűrű, sötét folyadék, amely a koksz és a széngáz kőszénből való előállításának mellékterméke. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a kőszénkátrányokat az 1. csoportba, a rákkeltő anyagok közé sorolja. Az Európai Unióban egy 2009-es irányelv tiltotta be a kőszénkátrány használatát kozmetikumokban.

A fakátrány egyéb felhasználása

A fakátrányt az őskor óta használják vízlepergető bevonatként csónakokon, hajókon, vitorlákon és tetőkön. A fakátrány mikrobaölő hatású. Ma is használják adalékként cukorkák, szeszes italok és más élelmiszerek ízesítésében. A fenyőkátrányt régóta használják faanyagvédőként, tengeri faszerkezetek tömítésére, tetők építésénél és karbantartásánál, valamint szappanokban. A hagyományos északi típusú sílécek talpát fenyőkátránnyal védték, amíg a modern szintetikus anyagok fel nem váltották a fát a gyártásukban. A baseballban fenyőkátránnyal javítják az ütő fogását.

A kátrány múltja

A nyírfakéreg-kátrányt a középső paleolitikumban kezdték ragasztóként használni. A fából való kátránykészítés technikáját az ókori görögök ismerték, Skandináviában pedig valószínűleg a vaskor óta alkalmazzák. Erős jelek szólnak amellett, hogy a svédországi Uppsalától északra talált kúp alakú gödrök fenyőkátrány előállítására szolgáltak. A három keltezett gödör közül a legrégebbi i. e. 540 és 380 közötti időből származik. Idősebb Plinius római természettudós leírja, hogyan állítják elő Európában a kátrányt fenyőfa száraz lepárlásával. Finnországban, amely akkor Svédországhoz tartozott, a 17. század elején indult meg a nagyüzemi kátránygyártás. A 17. század végére a kátrány Svédország harmadik legértékesebb exportcikke lett. Svédország 1615-ben 13 000 hordó kátrányt exportált, a csúcsévben, 1863-ban pedig 227 000 hordót. A legnagyobb felhasználó az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészete volt. A vas- és acélhajók megjelenésével a kátrány iránti kereslet csökkent.

Az orosz bőr vízálló bőr, amelyet cserzés után nyírfakéreg-olajjal kennek be. A tizenhetedik és tizennyolcadik századi Oroszország egyik fő exportcikke volt. A tizennyolcadik században a nyírfakéreg-kátrányolajat cibettel, kasztóreummal és sok más illatos anyaggal együtt a nemes spanyol bőr, a Peau d’Espagne illatosítására használták. Kőszénkátrányt körülbelül 1665 óta állítanak elő.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Set mintakészletben.

·

Kapcsolódó: Kőszénkátrány-szurok · Motorolaj · Kőolaj