Éjjeli jázmin

Az éjjeli jázmin (Cestrum nocturnum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növényfaj. A neve ellenére nem valódi jázmin, és nem tartozik a Jasminum nemzetségbe. Őshazája Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi része, Dél-Ázsiában pedig meghonosodott.

Eredet és botanika

Örökzöld, fás szárú cserje, karcsú ágai 4 m magasra nőnek. Levelei egyszerűek, keskeny lándzsásak, 6-20 cm hosszúak és 2-4,5 cm szélesek, simák és fényesek. Virágai illatosak, sárgák vagy zöldesfehérek, pártacsövük 20-30 mm hosszú. Termése fehéres, gömb alakú bogyó, magjai tojásdadok és feketék. A nocturnum latin faji jelző jelentése „éjjel”, és arra utal, hogy a növény éjszaka virágzik. Egész évben virágzik és hoz termést. A Cestrum nemzetségbe mintegy 150-250 faj tartozik, amelyek Amerika meleg mérsékelt övi és trópusi vidékein őshonosak.

Termesztés és elterjedés

A szubtrópusi területeken dísznövényként termesztik, mert virágai éjszaka erős illatot árasztanak. Délkelet-Ázsiába is dísznövényként hozták be édes illatú, éjjel nyíló virágai miatt. Délkelet-Ázsiában a tengerszinttől 1600 m magasságig termesztik, helyenként meg is honosodott, és félfás dugványról könnyen szaporítható. A világ trópusi és szubtrópusi vidékein széles körben meghonosodott, néhány országban gyomnövénynek tekintik.

Kémiai összetétel

A virágokból desztillált olaj feniletil-alkoholt (27%), benzil-alkoholt (12%), eikozánt (5,6%) és eugenolt (5,6%) tartalmaz. Az illóolajban GC-MS módszerrel negyvenhét vegyületet azonosítottak, ezek az olaj 93,28%-át teszik ki. A szirmok illékony anyagaiban összesen 22 jól egyező vegyületet mutattak ki, köztük 12 fenilpropanoidot. A fenilpropanoid-bioszintézis útvonalához kötődő fő virágillat-anyagként a benzaldehidet, a fenilacetaldehidet és a benzil-acetátot azonosították. Amikor a fenilpropanoidok csúcsterülete 24:00-kor elérte a maximumát, a benzaldehid (32,40%), a fenilacetaldehid (26,91%) és a fenil-metil-acetát (23,07%) voltak a meghatározó összetevők. A virág alkoholos kivonata citotoxikus szteroidokat tartalmaz.

Felhasználás és toxicitás

Közép-Amerikában és a Karib-térségben a levelek főzetét bőrkiütésekre használják lemosóként. Régen a termés kivonatát nyugtatóként szájon át adták epilepszia, chorea és hisztéria esetén. Az illóolaj és a szerves kivonatok antibakteriális hatást mutattak több, élelmiszerrel terjedő baktérium, köztük a Staphylococcus aureus és a Listeria monocytogenes ellen. A növény minden része gazdag szaponinokban, ezek aránya mintegy 4-5%. A burgonyafélék családjának minden tagja tartalmaz szolanin nevű alkaloid méreganyagot. A C. nocturnum kapcsán leggyakrabban az illat okozta légzési panaszokról, illetve lenyelés után jelentkező lázas tünetekről számolnak be.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.