Mirha

A Commiphora myrrha a tömjénfafélék (Burseraceae) családjába tartozó fa. A mirhának, a beszáradt fanedvből képződő gyantának egyik fő forrásfája. Őshazája Szomália, Etiópia és Kenya szomáliak lakta vidékei, Dzsibuti, Eritrea és az Arab-félsziget egyes részei (Jemen és Omán). Mirhából és tömjénből is Szomália termeli a legtöbbet.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Set mintakészletben.

A fa és a gyanta

A fa a száraz és félszáraz vidékeken érzi jól magát. Nagyjából 250 és 1300 m közötti tengerszint feletti magasságban nő, ahol az évi átlagos csapadék körülbelül 23 és 30 cm között van. A Commiphora myrrha erősen tüskés, és nagyjából 5 m magasra nő. Levele szürkészöld, tapintása papírszerű. Sima, barna termése nagyjából akkora, mint a virága, és tojás alakú.

Ha a fán ejtett vágás a kérgen át a szijácsig hatol, a fa gyantát választ ki. Ilyen gyanta a mirhamézga is, akárcsak a tömjén. A mirhamézgát többnyire a Commiphora nemzetség fáiról gyűjtik. Leggyakrabban a következő fajokból nyerik: Commiphora myrrha, Commiphora africana, Commiphora erythraea, Commiphora gileadensis, Commiphora habessinica, Commiphora hodai, Commiphora quadricincta, Commiphora schimperi és Commiphora truncata.

A mézga sárgás, átlátszó vagy átlátszatlan. Idővel erősen sötétedik, és fehér csíkok jelennek meg rajta. Az arábiai mirha kereskedelmi neve meetiga: mézgásabb és törékenyebb a szomáliai fajtánál, és nincsenek rajta az arra jellemző fehér foltok. Íze kesernyés és csípős. Vízzel emulziót képez.

Kémia

A mirha 2-8% illóolajat (mirhol), 23-40% gyantát (mirhin), 40-60% mézgát és 10-25% keserűanyagot tartalmaz. Terpénjeinek zöme furanoszeszkviterpenoid. A mirha illatát és fájdalomcsillapító hatását furanodiének, például a kurzerén adják.

A Commiphora molmol illóolaja sűrű és halványsárga. A Commiphora molmol illóolajának n-hexános kivonatából izolált vegyületek közül a furanoeudezma-1,3-dién volt a fő összetevő, mellette furanodiént és β-elemént is izoláltak belőle. A furanoeudezma-1,3-dién színtelen, instabil folyadék. Levegőn gyorsan autooxidálódik, és gyantás anyag lesz belőle. A Commiphora molmol összetevői közé tartozik a kadinén, az elemol, az eugenol, a kuminaldehid és számos furanoszeszkviterpén.

A mirhagyanta kémiája nem teljesen tisztázott. A gyantát általában egy nagyobb, éterben oldódó és egy kisebb, oldhatatlan frakcióra osztják. Az éterben oldódó frakció α-, β- és γ-kommiforsavból, egy gyantasav észtereiből, kommiforinsavból és két fenolos gyantából, az α- és β-heerabomyrrholból áll. A Commiphora fajok gyantájában azonosított vegyületek közül a triterpenoidok voltak biológiailag a legaktívabbak. Fitokémiai vizsgálatok szerint a mirhában terpenoidok, diterpenoidok, triterpenoidok és szteroidok vannak.

Felhasználás

Számos országban, köztük Szomáliában, Etiópiában, Szudánban és Jemenben a mirhát ma is szertartási füstölőként és felkenésre használják. Napjainkban gyakori összetevője a szájvizeknek és a fogkrémeknek. A Commiphora myrrha gyantája a mirha fontos forrása, amely húskészítményeket, desszerteket, üdítőitalokat, rágógumit és édességeket ízesít. A mirhamézgának gyakran tulajdonítják, hogy enyhíti az emésztési zavarok, a fekélyek, a megfázás, a köhögés, az asztma, a légúti pangás, az ízületi gyulladás és a rák tüneteit, ám ezeket a felhasználásokat még több megbízható tudományos bizonyítéknak kell alátámasztania.

Több más Commiphora faj olajos mézgagyantáját is használják parfümként, gyógyszerként és füstölők alapanyagaként. Az illatos mirhagyöngyöket egy nem rokon nyugat-afrikai fa, a Detarium microcarpum zúzott magjából készítik.