Kőszénkátrány

A kőszénkátrányból policiklusos aromás szénhidrogének nyerhetők, például naftalin, fenantrén és pirén. Fenolokat is ad, köztük fenolt és krezolokat, valamint nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületeket, például piridint, pikolinokat, karbazolt és kinolinokat. Összetétele a kőszén fajtájától és a feldolgozástól függ, de a tipikus kőszénkátrány tömegének körülbelül 10%-a naftalin. E vegyületek közül több festékek (köztük a tartrazin) és fényképészeti anyagok alapanyaga.

A kőszénkátrányt elsősorban az alumíniumfeldolgozásban használt szénelektródákhoz, faanyagvédő szerekhez, festékek és bevonatok gyantáihoz, valamint értékes szerves vegyületek forrásaként hasznosítják. A kőszénkátrány frakcionált desztillációjával útépítési kátrányt, motorhajtóanyagnak benzolt, faanyagvédőként kreozotot, műanyagokhoz fenolt, fertőtlenítőszerként pedig krezolokat nyertek. A sok naftát tartalmazó kreozot illata a naftára emlékeztet, a kevesebb naftát tartalmazóé inkább a kátrányra. Egyes fenolos kőszénkátrány-származékok fájdalomcsillapító hatásúak, köztük az acetanilid, a fenacetin és a paracetamol. Bár nem gyakori, a kőszénkátrányt külsőleg egyes bőrbetegségek enyhítésére is alkalmazzák. 2011-ben évi 30 millió tonna kőszénkátrányt nyertek, ennek felét vegyipari alapanyagként dolgozták fel.

Az Európai Unióban egy 2009-es irányelv megtiltotta a kőszénkátrány használatát kozmetikai termékekben. A magas hőmérsékletű kőszénkátrány lepárlási maradékát az Európai Vegyianyag-ügynökség különös aggodalomra okot adó anyagként tartja nyilván.

Kapcsolódó szócikkek: Amberwood · Andiroba · Bakhoor · Balzsamos jegy · Benzoerezinoid · Benzil-benzoát · Benzil-szalicilát · Nyírfakátrány