Borókakátrány

A borókakátrányt a Juniperus oxycedrus fájának száraz lepárlásával nyerik. A fa a Földközi-tenger egész térségében őshonos boróka, amely a tengerszinttől kezdve sokféle sziklás termőhelyen megél. Népies nevei: cade, cade boróka, szúrós boróka, szúrós cédrus és hegyes cédrus.

A fakátrányok, a fakreozotok és a faolajok, amelyek közé a borókakátrány is tartozik, összetett keverékek. Fő alkotórészeik az illékony terpénolajok, a magas forráspontú semleges olajok, valamint a fenol, a krezolok és a gvajakol. Policiklusos szénhidrogéneket is tartalmaznak, eltérő mennyiségben. A gvajakol, vagyis a 2-metoxifenol összegképlete C₇H₈O₂.

A borókakátrányt egyes kozmetikumokban, hagyományos bőrgyógyászati szerekben és füstölőkben használják. Csecsemőknél ritkán súlyos allergiás reakciót váltott ki. A fakátrány és a fakátrányos készítmények policiklusos aromás szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek genotoxikus karcinogének. A borókakátrány összetevői kovalensen kötődnek a DNS-hez a vele kezelt pikkelysömörös betegek bőréből vett biopsziás mintákban. Egerekben a borókakátrány nagy mennyiségű, tartós DNS-adduktot hozott létre a tüdőben, a kőszénkátrány-kenőcs viszont ott csak nagyon keveset. 2003-ban az EU kozmetikai termékekkel foglalkozó tudományos bizottsága arra jutott, hogy a fakátrány és a fakátrányos készítmények kozmetikai termékekben egészségügyi kockázatot jelentenek.

A borókakátrány szerepel a British Pharmacopoeia 1911-es és a US Dispensatory 1918-as kiadásában.

·

Kapcsolódó szócikkek: Amberwood · Andiroba · Bakhoor · Balzsamos jegy · Benzoerezinoid · Benzil-benzoát · Benzil-szalicilát · Nyírfakátrány