Körtevirág

A növény

A Pyrus communis, vagyis a közönséges körte, Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában őshonos körtefaj. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. A mérsékelt égöv egyik legfontosabb gyümölcse.

A virág

A körte virágai fehérek, ritkán sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, átmérőjük 2-4 centiméter. Mindegyiknek öt szirma, öt csészelevele és számos porzója van.

A fa

A körte többnyire közepes vagy kis termetű fa, némelyik azonban cserjeként nő. Levelei szórt állásúak és egyszerűek, 2-12 cm hosszúak, és a körték többsége lombhullató.

Eredet és termesztés

A Pyrus nemzetség feltehetően Közép-Ázsiában, a Tien-san előhegyeiben alakult ki, majd a hegyláncok mentén északra és délre terjedve több mint 20, széles körben elismert elsődleges fajra vált szét. A körtét két központban háziasították: Kínában és Kis-Ázsiában, a Kaukázus közelében. A rómaiak termesztették a körtét, és ők vitték be a gyümölcsöt Britanniába.

Világszerte mintegy 3000 körtefajtát termesztenek. A körtét általában oltással szaporítják: a kiválasztott fajtát körte- vagy birsalanyra oltják, a birsalanyon kisebb fák nőnek. 2024-ben a világ körtetermelése 27,6 millió tonna volt, ennek 76%-át Kína adta.

A gyümölcs illata

A P. communis termése az érés és a puhulás után kifejezett illatot kap.

Callery-körte

A Callery-körte (Pyrus calleryana) virágainak erős, avas szaga van. A Callery-körte fehér tavaszi virágai vajsavat tartalmaznak, olyan vegyületet, amelynek szagát „halas” vagy „hányásra emlékeztető” jelzővel írják le. A Callery-körte Bradford fajtájának visszataszító szagát egyesek a „rothadó haléhoz” hasonlítják. A szag legyeket vonz, és nem a méhek, hanem ezek a fő beporzói.

A Callery-körte fehér, ötszirmú virágai 2 és 2,5 cm közötti átmérőjűek, és kora tavasszal, még a levelek teljes kibomlása előtt, tömegesen nyílnak. Az Ázsiában őshonos Callery-körtét az 1900-as évek elején hozták be az Egyesült Államokba a nemesített körték alanyaként, és az 1960-as évek óta széles körben ültetik utcai és díszfaként.