Tamanu

A tamanuolajat a Calophyllum inophyllum szárított magbelsőiből sajtolják hidegen. Ez a part menti, örökzöld fa Délkelet-Ázsiában, Polinéziában és Kelet-Afrikában őshonos. A fa a Calophyllaceae családba tartozik. Nemzetségneve a görög kalos (szép) és phullon (levél) szóból ered, és a fényes, lakkozott lombozatra utal, nem az olajra. A francia-polinéziai tamanu név maradt meg a világkereskedelemben. Madagaszkáron foraha, Hawaiin kamani, a Fidzsi-szigeteken dilo a neve.

Mind a hét extrait de parfum megismerhető a Discovery Setben.

Illatprofil

Az olaj sötétzöld és barna közötti színű, viszkózus és erősen aromás. Illata diósan, növényien nyit (dióhéj, nyers földimogyoróhéj), alatta kifejezett kesernyés-zöld áramlattal, amely elválasztja a könnyebb diós olajoktól, például az édes mandulától vagy a makadámdiótól. Halvány curryleveles fűszeresség fut végig a középső tartományon. A lecsengésben a keserűség háttérbe szorul, és meleg, gyantás édesség bontakozik ki, amely inkább érlelt pralinhoz hasonlít, mint bármely virághoz. Az összbenyomás sűrű, lipides és földes. Az olaj gőztér-elemzése (headspace) aldehidek, ketonok és heterociklusos vegyületek sorát mutatja ki, ezek adják a jellegzetes, dióra emlékeztető illatot.

Eredet és kivonás

A kivonás lassú, hagyományos folyamat, amelyet gépi úton nem lehet felgyorsítani. Az érett gyümölcsök maguktól lehullanak a fáról, ezeket gyűjtik össze. A halvány, szagtalan magbelsőket ezután egy-két hónapig napon szárítják: ez a döntő érlelési fázis, amelyben enzimatikus és oxidatív reakciók hozzák létre az olaj színét, illatát és bioaktív vegyületeit. A magbelsők sötétbarnák és ragadósak lesznek. Csak ezután sajtolják őket hidegen, alacsony hőmérsékleten (26 és 32 °C között), ami a tömeg 40 és 60%-át kitevő viszkózus olajat ad. Körülbelül 90 kg szárított csonthéjas termésből 4 és 5 liter kész olaj lesz.

Kémia

A zsírsavváz olajsav (30 és 55% között), linolsav (15 és 45% között), palmitinsav (5 és 20% között) és sztearinsav (5 és 25% között). A tamanu más magolajoktól kémiailag a gyantás frakciójával tér el (az összetétel 10 és 30%-a), amely a természetben máshol nem található neoflavonoidokat és piranokumarinokat tartalmaz: kalofillolid (CAS 548-27-6, C₂₆H₂₄O₅, az első természetes forrásból izolált neoflavon, 1951), a B, C, D, E és P inofillum, kalanolidok és tamanolidok. Ezek a vegyületek felelősek az olaj dokumentált gyulladáscsökkentő és antimikrobiális hatásáért, és hozzájárulnak szokatlanul nehéz, gyantás illatprofiljához.