Mandula
Éles, cseresznyemagra emlékeztető keserűség, amelyet púderes édesség ellenpontoz. A feltört őszibarackmagból ez árad: a benzaldehid, az a molekula, amely a parfümkészítés minden mandulajegye mögött áll. Maga az édesmandula-olaj szagtalan. Az illat kizárólag a keserű változatból származik, és ugyanabból a cianogén kémiai folyamatból, amelyből a hidrogén-cianid is keletkezik.
- Type
- Összetevő
- Olfactive family
- Gyümölcsös
- Source
- csonthéjas termés magja (keserűmandula-mag)
- Chemical class
- összetett természetes anyag (sajtolt olaj)
Illat
Részletesen
Érdekesség
1832-ben Friedrich Wöhler és Justus von Liebig közzétette a keserűmandula-olaj elemzését, a szerves kémia történetében nagy hatású tanulmányt. Kimutatták, hogy a benzoil (C₇H₅O) nevű „gyök” egy sor kémiai átalakulás során változatlan marad, vagyis úgy viselkedik, mint egy elem. Jöns Jacob Berzelius, a kor legbefolyásosabb kémikusa kijelentette, hogy a felfedezés „egy új korszak hajnalát” jelenti a kémiában. Az elkülönített molekula, a benzaldehid lett az aromás vegyületek funkciós csoportjairól szerzett tudás alapja.
Kinyerés és kémia
Kinyerési módszer
A „mandulaolaj” név két különböző anyagot takar, amelyeket nem szabad összekeverni. Az édesmandula-olajat (CAS 8007-69-0) a Prunus dulcis var. dulcis magjából hidegen sajtolják. Zsíros olaj, trigliceridekből áll (olajsav kb. 65%, linolsav kb. 25%), illékony illatvegyületet nem tartalmaz, és hordozóolajként való használatán túl nincs szerepe a parfümkészítésben. A keserűmandula-illóolajat (CAS 8013-76-1) a Prunus dulcis var. amara magjainak présmaradékából nyerik: a zsírtalanított présmaradékot 12-24 órán át meleg vízben áztatják, hogy az emulzin enzimatikusan hidrolizálja az amigdalint, majd vízgőzzel desztillálják. Hozam: a mag tömegére vetítve kb. 0,5-0,8% illóolaj. A nyers párlat 2-4% hidrogén-cianidot (kéksavat) tartalmaz, amelyet lúgos vas(II)só-oldatos mosással és újradesztillálással távolítanak el. A finomított termék (FFPA, azaz kéksavmentes) ≥98% benzaldehidet tartalmaz. A gyakorlatban a természetes olajat szinte teljesen kiszorította a szintetikus benzaldehid, amelyet iparilag a toluol folyadékfázisú oxidációjával állítanak elő. A szintetikus anyag kémiailag azonos a természetessel, és használatával elkerülhetők a HCN-nyomok kezelésével járó szabályozási nehézségek.
- Összegképlet
- Complex natural mixture (key constituents: benzaldehyde C₇H₆O)
- CAS
- 8013-76-1
- Botanikai név
- Prunus dulcis
- Megjelenés
- Színtelen vagy halványsárga folyadék, jellegzetes marcipános-mandulás illattal
- Szinonimák
- ÉDESMANDULA KESERŰMANDULA
Korlátozott. IFRA Standard 007 (49. módosítás, az 51. módosításban is érvényben). Kritikus hatás: bőrszenzibilizáció. NESIL: 590 μg/cm². Maximális koncentrációs határértékek vonatkoznak mind a 12 termékkategóriára. UV-spektruma alapján várhatóan nem fototoxikus és nem fotoallergén. A benzaldehid nem tartozik az EU-26 jelölendő allergénjei közé, de a kész fogyasztói termékekben az IFRA ajánlott koncentrációs felső határai vonatkoznak rá.
- Forráspont
- 178-179 °C, 760 mm Hg nyomáson
- Lobbanáspont
- 145 °F TCC (62,78 °C)
- Relatív sűrűség
- 1,041 és 1,046 között, 25,00 °C-on
- Törésmutató
- 1,544 és 1,546 között, 20,00 °C-on
A parfümkészítésben
A benzaldehid nagy hatású fejjegy-alapanyag: élénk, feltűnő és rövid életű. Fő szerepe az éles, mandulás-marcipános nyitás a gourmand, ámbrás és púderes kompozíciókban. Ritkán használják külön jegyként. Inkább egy akkordot indít el, amelyet a heliotropin (piperonal), a kumarin és az olyan fixálóanyagok, mint a benzil-benzoát, visznek tovább a szívjegyekben és az alapjegyekben. A 0,05 és 0,2% közötti mikroadagban a benzaldehid átlátszó módosítóként működik: tudat alatti cseresznyés-mandulás árnyalatot ad a virágos vagy ámbrás kompozícióknak anélkül, hogy kifejezetten gourmand hatást keltene. 1 és 3% között már ő határozza meg a karaktert: marcipán, frangipán, amaretto. 5% fölött süteményesen édes lesz, és elveszíti az árnyaltságát. A benzaldehid gyakorlati korlátja az instabilitás: levegővel érintkezve benzoesavvá autooxidálódik, ezért a vele készült formulákat védeni kell, eltarthatóságukat pedig tesztelni. IFRA-korlátozása (Standard 007, vizsgált végpont: szenzibilizáció) a bőrön maradó termékekben tovább szűkíti az adagolást.
Lásd még
6 jegy