Cseresznye

AkkordGYÜMÖLCSÖK, ZÖLDSÉGEK ÉS DIÓFÉLÉKgyümölcsös · mandulás · édes
Fejjegy·SzívjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
·Származás
Minta
Cseresznye illatszer-alapanyag
Fej- és szívjegy
Prunus avium (édes) Prunus cerasus (savanyú)
Fantázia/koncepció
Meghatározás

Keserűmandulásan éles, maraschinóédes, kissé gyógyszeres. A parfümbeli cseresznye csupa mag és szirup: a benzaldehid marcipános, harapós élét kandírozott gyümölcs veszi körül, és halványan köhögésszirup is érződik benne.

VIRÁGOS ÉDES GYÜMÖLCSÖS MELEG FRISS
Type
Akkord
Olfactive family
Gyümölcsös
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Törökország, Egyesült Államok, Irán, Olaszország, Spanyolország (friss gyümölcs; illóolaj-kereskedelem nincs)

Illat

Éles és azonnal felismerhető: először a benzaldehid keserűmandulás harapása érződik, amely a mandula, a cseresznye és a marcipán között billeg. Utána a para-tolualdehid édesebb, kandírozottabb jelleget hoz (maraschino, kirsch). A heliotropin krémes, vaníliás-cseresznyés melegséggel lágyítja az éleket. Félreérthetetlenül gyógyszeres is: a köhögésszirup képzete a kémiájából fakad.

A mandulához képest (tisztább benzaldehid, kevésbé édes) a cseresznye édesebb és összetettebb. A szilvához képest (damaszcenonos, boros jellegű) a cseresznye élesebb és aldehidesebb. A valódi, friss cseresznyéhez képest (amely enyhe és kissé fanyar) a parfümbeli cseresznye hangosabb, édesebb és stilizáltabb: inkább cukorka, mint gyümölcs.

Részletesen

A parfümbeli cseresznyét szinte teljes egészében egyetlen molekula határozza meg: a benzaldehid (C7H6O, CAS 100-52-7). Ez az aromás aldehid, osztályának legegyszerűbb tagja, adja a keserűmandulás, cseresznyemagos illatot, amely minden Prunus nemzetségbe tartozó csonthéjasra jellemző. Természetesen előfordul a cseresznyemagban, a keserűmandulában, a sárgabarackmagban és az őszibarack magjában, és az amigdalin (egy cianogén glikozid) enzimatikus hidrolízisével szabadul fel, amikor a szövetet összezúzzák.

A meggyőző cseresznyeakkord a tiszta benzaldehidnél többet kíván. A para-tolualdehidet (4-metilbenzaldehid) 4:1 vagy 5:1 arányban (benzaldehid a para-tolualdehidhez) keverik hozzá, hogy létrejöjjön a jellegzetes maraschinós cseresznyeédesség: a kandírozott, szirupos jelleg, amely a cseresznyét megkülönbözteti a nyers mandulától. A heliotropin (piperonal) meleg, krémes, vaníliás-cseresznyés jelleget ad, ez a gyümölcsös komplexek „cseresznyemag” hatása. Az ánizsaldehid édes, kissé virágos melegséget visz bele.

A cseresznye teljes alakulása egy parfümben az éles benzaldehides harapástól (fejjegy) az édes, maraschinószirupos szívjegyen (para-tolualdehid, heliotropin) át a meleg, mandulás-vaníliás alapig tart. A kiegészítő alapanyagok közé tartozik az etil- és az amil-butirát (gyümölcsös észterek), az eugenol (szegfűszeges, meleg fűszeresség) és a fahéjaldehid (meleg fűszer, amely erősíti a gyógyszeres cseresznyejelleget).

A cseresznyejegy gourmand, ámbrás és gyümölcsös-sötét kompozíciókban szerepel. Eleve retró hatású: a maraschino cseresznyére, a cseresznyés köhögésszirupra és a cseresznyés dohányra utal, és mindháromhoz erős kulturális képzetek kapcsolódnak.

Kapcsolódó jegyek: Mandula · Benzoe · Csokoládé · Fahéj · Kókusz · Kávé · Mogyoró · Méz

Érdekesség

A benzaldehid és a hidrogén-cianid ugyanannak az enzimatikus reakciónak a két terméke: az amigdalin hidrolízisének a cseresznyemagban és a keserűmandulában. Ezért kapcsolják a törvényszéki tudományban a „keserűmandula” illatot a cianidmérgezéshez. Gyakorlott parfümőr mindkettőt kiszagolja egy összezúzott cseresznyemag gőzterében, bár a benzaldehid messze túlsúlyban van, a HCN koncentrációja pedig egyetlen magban messze a halálos dózis alatt van.

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A parfümkészítésben nem szokás természetes cseresznyekivonatot használni. A benzaldehidet (a kulcsmolekulát) ki lehet vonni a babérmeggy leveléből vagy a keserűmandulából az amigdalin enzimatikus hidrolízisével, ám sokkal gyakrabban szintetikusan állítják elő: a toluol katalitikus oxidációjával vagy benzil-kloridból. A cseresznyeakkordokat teljes egészében szintetikus alapanyagokból építik fel: benzaldehid, para-tolualdehid, heliotropin, ánizsaldehid és kiegészítő észterek. Az élelmiszeripar számára léteznek cseresznyés ízkivonatok, de ezek nem szokásos parfümalapanyagok.

Összegképlet
C₇H₆O (benzaldehyde)
CAS
100-52-7 (Benzaldehyde)
Botanikai név
Prunus avium (édes) Prunus cerasus (savanyú)
Megjelenés
Nem alkalmazható: nincs kereskedelmi forgalmú cseresznye-illóolaj, benzaldehidből és gyümölcsös észterekből rekonstruálják
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Benzaldehid: a jelenlegi felhasználási szinteken nincs korlátozás

Fizikai tulajdonságok
Jegy
Nincs kereskedelmi illóolaj, a cseresznyejegyet benzaldehidből, benzilalkoholból és gyümölcsös észterekből rekonstruálják

A parfümkészítésben

A cseresznye fej- és szívjegy gourmand, ámbrás, gyümölcsös és dohányos kompozíciókban. A benzaldehid adja az azonnal felismerhető cseresznyés-mandulás jelleget, és általában legfeljebb a cseresznyés részakkord 40%-át teszi ki. A para-tolualdehid a maraschinós édességet erősíti. A heliotropin lágyabb, krémes cseresznyés jelleget ad, amely simábbá teszi az átmenetet az alapjegyek felé. A cseresznyeakkord magától értetődően illik a vaníliához, a tonkababhoz, a dohányhoz, a sötét fás jegyekhez és a fűszerekhez (fahéj, szegfűszeg). A dohányakkordokban a cseresznye a cseresznyés pipadohány édes, gyümölcsös jellegét adja: nosztalgikus, meleg, kissé dekadens.

Szerepe a formulában
01módosító
02jellegadó jegy
03emelőszer
04harmonizáló
05volumenépítő
06frissesség
Kapható formák
szintetikus akkord fantáziajegy

Lásd még

8 jegy