Cypriol

A Cyperus scariosus Ausztráliában és Új-Guineában honos évelő lágyszárú növény. A fajt elsőként Robert Brown botanikus írta le tudományosan, 1810-ben. Nagyon hasonlít a Cyperus pertenuis nevű fajhoz, Georg Kükenthal pedig a Cyperus corymbosus változatának tartotta.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.

Elterjedése

Pápua Új-Guineában és Ausztráliában fordul elő. Ausztráliában Queensland északi, keleti és középső részén, az Északi terület északi részén és Nyugat-Ausztráliában él. Az indiai szubkontinensről nem ismert. India egyes részein a nevét gyakran tévesen a Cyperus pertenuis nevű fajra használják.

Kémiai összetétel

A nagarmotha gyöktörzséből nyert illóolaj fő vegyületei a ciperén, a longifolin, a kariofillén-oxid és a longiverbenon. Indiában 13 lelőhelyen a ciperén aránya 5,77% és 24,17% között változott, a longifoliné 5,95% és 20,43%, a kariofillén-oxidé 2,42% és 10,38%, a longiverbenoné 3,96% és 12,71% között.

A cypriololajban mért vegyületek közül a rotundon illataktivitási értéke a legnagyobb, és a többi ketonnal együtt hozzájárul az olaj fás-ámbrás karakteréhez. Egy új keton, a ciperén-8-on illata kifejezetten fás, ámbrás. Az olajban egy új laktont, a ciperolaktont, és egy alkoholt is azonosítottak. Összesen 21 nitrogéntartalmú komponenst írtak le, ezek közül az epi-guaipiridin, a kananodin és a guaia-9,11-dienpiridin volt jelen a legnagyobb mennyiségben.

Az összetétel részletesebben

A 13 indiai olaj kémiai összetétele jelentősen eltért. A nitrogéntartalmú molekulák közül az epi-guaipiridint 32 mg/kg, a kananodint 10 mg/kg, a guaia-9,11-dienpiridint 9 mg/kg mennyiségben mutatták ki.

A rotundon biciklusos szeszkviterpén, összegképlete C₁₅H₂₂O, molekulatömege 218,33.

Rendszertan

A faj a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozik, neve elfogadott.