Nincs bőrmolekula. Nincs bőrillóolaj, nem lehet lepárolni, és nincs egyetlen CAS-szám sem, amely a kromatográfnak azt mondaná: „bőr”. A parfümkészítésben a bőr kísértet: a semmiből felépített akkord, olyan illatépítmény, amely egy anyag illatát úgy adja vissza, hogy hozzá sem ér.
4 perc
A bőr kísértet
A cserzett bőrnek van valamilyen illata, ez tagadhatatlan. Ez a „valami” azonban nem egyetlen vegyület: fenolok, krezolok, kátrányok és füst keveréke, amely a nyírfafával végzett cserzés, szárítás és festés során halmozódik fel. Az új bőr illata ipari baleset, amelyből fétis lett.
A parfümőröknek téglánként kellett újraépíteniük. A történelmi eszközök: styrax (balzsamos, füstös), nyírfakátrány (égett, száraz), kasztóreum (állati, ma már nem használják) és izobutil-kinolin (CAS 65442-31-1), zöld, kissé fémes bőrjellegű szintetikus molekula, amelyet az 1930-as években azonosítottak.
A bőr a parfümkészítésben ezért nem jegy, hanem szerkezet. Minden parfümőr a saját bőrakkordját építi fel közös szókincsből: gyantákból, füstből, illatmolekulákból. Az eredmény pedig úgy változik parfümőrönként, ahogy egy recept szakácsonként.
A bőrakkord összetevői
Styrax (Honduras). A Liquidambar styraciflua gyantája. Két formája él egymás mellett: az illékony illóolaj fahéjas-jácintos oldalakkal, valamint az abszolú, amely mélyebb, balzsamos, szinte kátrányos. A legtöbb mai bőrakkord gerince. A styrax füstöt ad, de nem karcos: napon cserzett bőr, nem gyári.
Tömjén (Szomália). A Boswellia sacra gyantája, amelyet Puntland száraz fennsíkjain a kéreg bevágásával gyűjtenek. A tömjén száraz, ásványos, szinte poros jelleget ad a bőrnek. Rezinoidként mélyebb és tartósabb lesz. Ez a jegy a „lapos” bőrből háromdimenziós bőrt csinál, a rétegek között levegővel.
Benzoe (Szumátra). A Styrax benzoin rezinoidja, nem tévesztendő össze a fent említett styraxszal, amely más botanikai faj. A benzoe édes, vaníliás, puha. A bőrakkordban kötőanyagként működik: lekerekíti az éleket, enyhíti a füstöt, viseltes, lakott hatást ad a bőrnek. Benzoe nélkül a bőrakkord puszta anyag marad, vele viszont élni kezd.
Szalmagyopár (Horvátország). A Helichrysum italicum abszolúja, a dalmáciai szigeteken gyűjtik. Profilja sajátos: curry, széna, juharszirup. Az alapjegyekben ámbrás kerekséget ad, és régi, patinás bőrre emlékeztet: kopott táskára, nem új dzsekire. A horvát minőség a legkeresettebb, mert gazdag neril-acetátban.
E négy pillér mellé a parfümőr kakukkfüvet (fűszernövényes, száraz), pézsmamályvamagot (pézsmás, állat nélkül állati), füst- vagy homokakkordokat adhat, és minden kiegészítés más regiszter felé tolja a bőrt.
Simili Mirage: a bőr, amely állathoz sosem ért
A név mindent elmond. Simili: utánzat. Mirage: amit látunk, de megérinteni nem tudunk. Claire Liégent (Takasago) a Simili Mirage illatot egy központi akkord, a „műbőr” köré építette. Ez az akkord a napon átmelegedett borjúbőr illatát adja vissza, anélkül, hogy állati anyag lenne a formulában.
A nyitás ásványos és aromás. A szomáliai tömjén rezinoidként száraz, szinte köves alapot fektet le. A kakukkfű, francia abszolúként és spanyol illóolajként, a macchiát, a mediterrán bozótost hozza. Tengerisó-akkord nyitja a teret, mint a szellő egy száraz tengerparton.
A szívjegyekben megjelenik a műbőrakkord, mögötte meleg homokakkord és kétféle hondurasi styrax: illóolaj és abszolú. Itt látszik meg, hogyan épül fel az illat: a bőr nem rétegként fekszik rajta, hanem lassan bontakozik ki a homokból és a gyantából, mint egy sivatagban talált tárgy.
Az alapjegyek lehorgonyozzák a kompozíciót. A szumátrai benzoe rezinoidként vaníliás puhaságot ad. A horvát szalmagyopár abszolúként a jellegzetes ámbrás patinát hozza. A perui pézsmamályvamag abszolúként tiszta, növényi pézsmával zárja le az egészet, és állati jegy nélkül nyújtja meg az illatfelhőt.
Koncentráció: 20%. Család: fűszeres / bőrös / dohányos. Extrait, amely nem csal az adagolással.
Növényi és állati bőrakkord a parfümkészítésben
Évszázadokon át a kasztóreum, a hód végbélmirigyeinek váladéka, volt a bőrakkordok mércéje. A Chanel Cuir de Russie (1924), a Caron Tabac Blond (1919): a nagy történelmi bőrillatok rá támaszkodtak. Ma a természetes kasztóreum a finom parfümkészítésből szinte eltűnt, etikai, szabályozási és gyakorlati okokból.
A szintézis átvette a helyét. Az izobutil-kinolin a bőr zöld és fémes oldalát adja vissza. A Suederal (szintetikus specialitás) a velúrt utánozza. A Safraleine füstölt bőrre emlékeztet. Ha ezeket a molekulákat természetes gyantákkal (styraxszal, tömjénnel, benzoéval) keverik, pontosabb, stabilabb és jobban megismételhető bőrakkordot lehet építeni, mint állati forrásokból.
Ez nem etikai kompromisszum. Technikai előrelépés. A szintetikus akkordokkal a parfümőr úgy uralja az eredményt, ahogy a kasztóreummal soha nem tudta: az természeténél fogva változékony, évszaktól és tételtől függ.
A bőr a parfümkészítésben soha nem volt állat. Kezdettől fogva gondolat volt: egy meleg, viseltes anyag gondolata, amely a testhez simul. A modern parfümkészítés egyszerűen nem tesz már úgy, mintha ehhez állat kellene.
A hét PREMIEREPEAU illat, köztük a Simili Mirage, a Discovery Setben is kipróbálható: mind a hét extrait benne van utazóméretben.
További olvasnivaló: Bővebben a parfümmagazinban
