Kakukkfű

A Thymus vulgaris illóolaja két kereskedelmi minőségben létezik, és ezeket a feldolgozás határozza meg, nem a botanika. A vörös kakukkfűolaj a nyers, első lepárlásból származó termék: mélysárga vagy narancsvörös, a timol és a karvakrol benne a legagresszívebb. A fehér kakukkfűolajat ugyanebből az anyagból nyerik újbóli lepárlással (rektifikálással), amely eltávolítja a nehezebb fenolos frakciót: színtelen vagy halványsárga, enyhébb, a bőrön biztonságosabb, kémiailag azonban továbbra is a timol és a p-cimol uralja. Mindkettő CAS-száma 8007-46-3. A kakukkfűabszolú (a szárított növényből oldószeres extrakcióval nyerik) harmadik, önálló anyag: zöldesbarna, sűrű folyadék, mélyebb, édesebb és fűszernövényesebb, mint bármelyik lepárolt olaj.

A T. vulgaris fajon belül a kemotípusok rendkívül változatosak. A kereskedelemben leggyakoribb timolos kemotípus nagyjából 10 és 50% közötti arányban tartalmaz timolt, mellette 15 és 28% közötti p-cimolt, 5 és 18% közötti γ-terpinént, valamint 1 és 8% közötti karvakrolt. A linaloolos kemotípus, amely jellemzően Provence magasabban fekvő állományaiból származik, megfordítja a profilt: a linalool aránya 60 és 75% között, a linalil-acetáté nagyjából 10 és 15% között van, a fenolok aránya minimális. A két véglet között dokumentált a karvakrol, a geraniol, az α-terpineol és a tujanol-4 kemotípus is: összesen hat-hét igazolt változat, nem húsz, ahogy egyes források állítják. A kemotípust a genetika, a tengerszint feletti magasság, a hőmérséklet és a talaj összetétele együtt határozza meg. Egyetlen környezeti tényező önmagában nem magyarázza.

A kakukkfűolaj fő termelő országai Spanyolország, Franciaország, Marokkó és Törökország. A vörös és a fehér kakukkfűolaj (timolos kemotípus) termelésében Spanyolország vezet. Franciaország, különösen Provence, a linaloolos kemotípust állítja elő, amelyet a parfümkészítés nagyra becsül. Marokkó és Törökország timolos és karvakrolos kemotípust is szállít. A világtermelés a levenduláéhoz vagy az eukaliptuszéhoz képest viszonylag kicsi, ezért az ára mérsékelt, bár nem alacsony.

A parfümkészítésben a fehér kakukkfűolaj és a kakukkfűabszolú más-más szerepet tölt be. A fehér kakukkfűolaj a fej- és szívjegyek között hat fűszernövényes módosítóként aromás, fougère és chypre szerkezetekben: éles, zöld, szinte gyógyszeres élt ad, amely kiemeli a kompozíciót az édességből. A gazdagabb, tartósabb kakukkfűabszolú a szívjegyek horgonya bőrös és aromás kompozíciókban: azt a mély, meleg fűszernövényes jelleget adja, amelyet az illóolaj önmagában nem tud megadni. A vörös kakukkfűolajat agresszív fenolos jellege és bőrérzékenyítő kockázata miatt a parfümökben keveset használják, a funkcionális illatosításban viszont fő alapanyag: szappanokban, háztartási tisztítószerekben és fertőtlenítő termékcsaládokban éppen ez a nyers, gyógyszeres csípősség az előnye. A PREMIEREPEAU Simili Mirage illatában a kakukkfűabszolú és a fehér kakukkfűolaj is a pörkölt makkia-akkordot építi: ez a felhevült, napégette garrigue tartja az illat bőrös-ásványos szerkezetét.

Milyen illatú a kakukkfű?

Meleg, fűszernövényes, tiszta, gyógyszeres éllel. A timol, az a fenolos monoterpén, amely a kakukkfű-illóolaj 20 és 54% közötti részét adja, fertőtlenítőszeres jelleget ad neki, valahol az oregánó és az eukaliptusz között. Az ujjak között megdörzsölt friss ág fás-zöld, kámforos, borsosan meleg illatot áraszt. A szárított kakukkfű elveszíti zöld frissességét, meleg, szinte pikáns jellege viszont felerősödik. A parfümökben a kakukkfű fűszernövényes gerincet ad, a levendula édessége és a rozmaring hűvössége nélkül.

Ez a jegy a PREMIEREPEAU illataiban. Simili Mirage. Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Set mintakészletben.

·

Kapcsolódó: Üröm · Bazsalikom · Bazsalikomolaj · Babérlevél · Kamilla · Muskotályzsálya · Füge · Szalmagyopár