Dohány

A dohány-concrète és a dohányabszolú készítéséhez kizárólag orient és szivardohány levelét használják. A Nicotiana tabacum egyéves növény, 1 és 3 méter közötti magasra nő, őshazája Amerika trópusi és szubtrópusi vidéke. A növény piridin-alkaloidjainak 90-95%-a nikotin, a nornikotin és az anatabin aránya egyenként nagyjából 2,5%. A levél fő polifenoljai a rutin és a klorogénsav.

A levéltől az illatig

Betakarítás után a levelet szárítják, majd érlelik, hogy javuljon az íze. Szárítás és érlelés közben a levél karotinoidjai lassan oxidálódnak és lebomlanak. Ettől a levél íze aromás lesz, és édes szénára, teára, rózsaolajra vagy gyümölcsre emlékeztet. Négyféle szárítás terjedt el: a légszárítás, a tűzszárítás, a lángszárítás és a napszárítás. A légszárított dohány hat-nyolc hétig szárad jól szellőző, széltől és naptól védett pajtában. Tűzszárításkor a pajta padlóján lassan égő tűz füstje járja át a leveleket, és jellegzetes füstös illatot és ízt ad nekik. A tűzszárítás három-tíz hétig tart, és kevés cukrot, sok nikotint tartalmazó dohányt ad. A lángszárított dohányt zárt pajtában tartják, amelyet forró levegős füstcsövek fűtenek, így a levél közvetlenül nem érintkezik a füsttel. A folyamat nagyjából egy hétig tart. A lángszárított virginiai dohányt világos dohánynak (bright) is nevezik, mert a lángszárítástól levelei arany, narancs vagy sárga színűek lesznek. A napszárított dohány fedetlenül szárad a napon, Görögországban, Törökországban és más mediterrán országokban így készül az orient dohány. A szárított dohányt kötegekbe kötik vagy bálákba préselik, és egy-három évig érlelik, hogy javuljon az íze, és csökkenjen a kesernyéssége. A cigarettakeverékek általában három fő dohánytípust használnak: az orient (más néven aromás, török vagy görög) dohányt, a lángszárított (virginiai világos) dohányt és a Burleyt (világos, légszárított dohány).

Illatanyagok

A dohány legfontosabb ízanyaga a megasztigmatrienon. Ciklohexenon, karotinoidból származó aromás vegyület. Tabanone néven parfümalapanyagként gyártják. A szolanon C₁₃H₂₂O összegképletű telítetlen keton, illatanyagként használják. A szolanont 1967-ben fedezték fel, és a dohánylevélben természetesen is előfordul. Mivel a természetes anyag kinyerése drága, ma többnyire szintetikusan állítják elő. Szolanon a feketeribizli rügyében is van. A dihidroaktinidiolid C₁₁H₁₆O₂ összegképletű illékony terpén, természetesen a dohányban fordul elő. Illata édes, teára emlékeztet, illatanyagként használják. A β-damaszkon illatát dohányra, rózsára, almára, teára és gyümölcsre emlékeztetőnek írják le. A bolgár virginiai, Burley és orient dohányok illóolajában a karotinoidok fő bomlástermékei közé tartozik az α-ionon, a dihidro-β-ionon és a β-damaszcenon. A bolgár dohányokból készült concrète-ben és rezinoidban nem azonosítottak sem iononokat, sem ionon-származékokat. A kereskedelmi minőségű abszolúban sem, a 3-oxo-α-ionol és a 3-oxo-7,8-dihidro-α-ionol kivételével.

Concrète a virágból

A Nicotiana tabacum virágából is nyerhető concrète. Az orient típusú dohány virágából nyert concrète hozama 3,2%, a virginiai típusúé 5,2% volt. Az orient típusú virágconcrète illata nagyon erős, zöld, friss árnyalatokkal, a frissen kaszált szénára emlékeztet. A virginiai típusúé szintén nagyon erős és zöld, enyhén virágos és mézes árnyalatokkal.