Világos dohány

Eredet és szárítás

A forrólevegős szárítású virginiai dohányt világos dohánynak is nevezik, mert a szárítás során levelei aranyszínűre, narancssárgára vagy sárgára színeződnek. A dohányt zárt pajtában tartják, amelyet forró levegőt vezető csövek fűtenek, a leveleket azonban közvetlenül nem éri füst. Így cukorban gazdag, közepes vagy magas nikotintartalmú cigarettadohány készül. Ez a leggyorsabb szárítási mód, nagyjából egy hétig tart. A legtöbb cigarettában van forrólevegős szárítású dohány, amelynek füstje enyhébb, könnyebben belélegezhető.

A burley világos, levegőn szárított, kevés cukrot tartalmazó dohány. Tűzön szárításkor a pajta padlóján lassan égő tűz füstje járja át a leveleket, ettől kapják jellegzetes füstös illatukat és ízüket. A tűzön szárított dohány cukorszegény. A tűzön szárított latakia égéskor jellegzetes fafüstillatot áraszt, virágos, édes háttérjegyekkel.

Illatkémia

A szárítás és az azt követő érlelés során a dohánylevél karotinoidjai lassan oxidálódnak és lebomlanak. A keletkező vegyületek édes szénás, teás, rózsaolajos vagy gyümölcsös, aromás ízt adnak a levélnek. A dohányban több mint száz karotinoid-bomlásterméket azonosítottak, többségük kellemes illatú. Közülük a β-ionon ibolyaillatot áraszt, a geranil-aceton magnóliaillatú, a megastigmatrienon pedig dohányos illatú. A dohány kulcsfontosságú ízanyaga a megastigmatrienon. Négy formáját kizárólag szárított dohánylevélben azonosították.

Dohányabszolú

A dohányabszolú alkoholban oldódik, a zsíros olajokban (hordozóolajokban) azonban csak részben.

Történet

John Rolfe 1612-ben az Orinoco folyó völgyéből szerzett spanyol Nicotiana tabacum magot. 1839 körül egy Stephen nevű rabszolga véletlenül állította elő az első valódi világos dohányt: faszénnel gyújtotta újra a termés szárítására használt tüzet. Hamar kidolgozták a forrólevegős szárítás technikáit, a füstmentes szárítás hatékonyabb módját.

·

Kapcsolódó szócikkek: Dohány