Kannabisz

A növény

Kelet-Ázsiában őshonos, a széles körű termesztésnek köszönhetően ma már az egész világon elterjedt. A kender THC-tartalma általában 0,3% alatti, a gyógyászati vagy rekreációs célra termesztett kannabiszfajtáké viszont 2%-tól több mint 20%-ig terjedhet.

Illatkémia

A kannabisz kémiai összetevői között a kannabinoidok mellett mintegy 120 vegyület felel a növény jellegzetes illatáért. Ezek főként illékony terpének és szeszkviterpének. A növénynél leírt terpének és szeszkviterpének: α-pinén, mircén, linalool, limonén, transz-β-ocimén, α-terpinolén, transz-kariofillén és α-humulén. A terpének gyakran a szárított virágzat teljes tömegének nagyjából 1-4%-át teszik ki. A kannabiszban a terpenoidok a legnagyobb mennyiségben jelen lévő illatanyagok, mégis kevés bizonyíték szól amellett, hogy ezek adnák sok fajta bűzösborzra emlékeztető alapillatát.

A mircén monoterpén, színtelen olaj, amely sok illóolajban előfordul. A kariofillén természetes, biciklusos szeszkviterpén, amely a fekete bors illatához is hozzájárul. A humulént, a β-kariofillén izomerjét, először a komlóban találták meg, és a kannabisz jellegzetes illatához is hozzájárul.

A kannabisz számos illékony kénvegyületet is termel, amelyek a növény bűzösborzra emlékeztető illatához járulnak hozzá. Ezek közül a prenil-tiolt (3-metil-2-butén-1-tiol) azonosították fő illatanyagként. Ezek a vegyületek jóval kisebb koncentrációban vannak jelen, mint a fő terpének és szeszkviterpének, alacsony szagküszöbük miatt azonban jelentősen hozzájárulnak az átható illathoz. Egy üvegházi kísérletben koncentrációjuk a virágzás utolsó heteiben jelentősen megnőtt, és az érlelő szárítás során érte el a maximumát. A heterociklusos szkatol az emlősök ürülékében fordul elő, és a parfümipar is használja. Sok, kis koncentrációban jelen lévő nem terpenoid vegyület erősen befolyásolja a kannabisz illatát, ezért a terpének szerepét az illat szempontjából túlhangsúlyozták.

Az illóolaj

A kannabiszvirág illóolaja monoterpének, szeszkviterpének és más terpenoid vegyületek illékony keveréke. A fő összetevők közölt mennyisége: mircén 29,4 és 65,8% között, α-pinén 2,3 és 31,0% között, transz-kariofillén 3,8 és 37,5% között, α-humulén 0,7 és 7,4% között. Az összes monoterpén aránya 47,9 és 92,1%, az összes szeszkviterpéné 4,0 és 47,5% között mozog. Az extrahált illóolajok összetétele változhat, az élő növény, a szárított növény és az illóolaj illata pedig meglehetősen eltérő lehet.

Egy öt abruzzói kenderfajtát vizsgáló tanulmányban a Futura 75 fajta olaja sok szeszkviterpént tartalmazott, például β-kariofillént (26-29%) és humulént (8-9%), a monoterpéneket pedig az α-pinén (16-17%) képviselte. Ugyanebben a vizsgálatban a Carmagnola és a Kompolti fajta olaja β-mircénben volt gazdag (24-41%), a Carmagnola Lemon fajtáé pedig terpinolénben (21-23%). A terpéneken túl számos kisebb mennyiségű vegyület, például illékony kénvegyületek, észterek, indol és szkatol, drasztikusan befolyásolhatja az illatot.