Zsálya

Kámforos, éles, szinte gyógyszeres. A napon kirepedezett mészkő illata, rásimuló szürkészöld levelekkel. Előbb az eukaliptusz hideg tisztasága csap meg, utána az eső utáni mediterrán domboldal száraz, poros melege.
- Type
- Összetevő
- Olfactive family
- Aromás
- Source
- levelek és virágzó hajtáscsúcsok
- Chemical class
- összetett természetes anyag (illóolaj)
Illat
Részletesen
Érdekesség
Becslések szerint a világkínálatban szereplő Salvia officinalis 55 és 85% közötti része Albániából származik. Egy 2013-ban a Biochemical Systematics and Ecology folyóiratban megjelent tanulmány az illóolaj kemotipizálásával igazolta az albán zsálya eredetét: az észak-albániai populációkban az α-tujon és a β-tujon aránya következetesen magasabb volt, mint a déliekben, így a nyersanyag földrajzi eredete molekuláris ujjlenyomata alapján nyomon követhető.
Kinyerés és kémia
Kinyerési módszer
A Salvia officinalis friss vagy részben szárított leveleinek és virágzó hajtáscsúcsainak vízgőz-desztillációja. Hozam szárazanyagra vetítve: 1,0 és 2,5% között. Az olaj több mint 80%-át a lepárlás első 10 percében nyerik ki. A borneol, a bornil-acetát és az α-terpineol a 20. percre éri el optimális koncentrációját. Fő kereskedelmi források: Dalmácia (Horvátország), Albánia, Törökország és Görögország. A világkínálatot az albán és a dalmát zsálya uralja. A szuperkritikus CO2-extrakció teljesebb profilt ad, de kereskedelmi léptékben ritka. Létezik zsálya-concrète és zsályaabszolú is, ezeket azonban a parfümökben ritkán használják.
- Összegképlet
- Complex natural mixture (key constituents: α-thujone C₁₀H₁₆O; 1,8-cineole; camphor)
- CAS
- 8022-56-8
- Botanikai név
- Salvia officinalis L. (közönséges vagy dalmát zsálya)
- Illaterősség
- Közepes
- Tartósság
- 12 óra 100,00%-on
- Szinonimák
- ZSÁLYA DALMÁT ZSÁLYA ORVOSI ZSÁLYA KERTI ZSÁLYA SALVIA
Korlátozott. Az IFRA-szabványok a zsályaolajat nem nevesítik korlátozott anyagként, felhasználását azonban a tujontartalom korlátozza (az α- és β-tujon együtt a dalmát olaj 17 és 33% közötti része). Az IFRA a 4. kategóriában (parfümök) az együttes tujontartalmat 0,5%-ban maximálja, így a zsályaolaj kemotípustól függően nagyjából a parfümkoncentrátum 1,5 és 3%-áig használható. A TGSC adata szerint a parfümkoncentrátumban a legmagasabb szint 4,0%. A tujon GABA-A-receptor-antagonista, nagy dózisban görcskeltő (LD50 s.c. egérben: 87,5 mg/kg).
- Forráspont
- Keverék (monoterpének uralta, az egyes összetevők: tujon 201 °C, 1,8-cineol 176 °C, kámfor 204 °C)
- Lobbanáspont
- 124,00 °F / 51,11 °C (TCC)
- Relatív sűrűség
- 0,903 és 0,925 között, 25,00 °C-on
- Törésmutató
- 1,457 és 1,469 között, 20,00 °C-on
A parfümkészítésben
A zsályaolaj módosító anyag az aromás, fougère és fűszernövényes kompozíciókban, a fejjegyektől a szívjegyekig hat. Szerepe szerkezeti: cineolos frissessége megemeli a nehéz alapot, kámforos teste pedig gerincet ad, amely a citrusos nyitást a fás vagy ámbrás lecsengéshez köti. A fougère akkordban a levendula és a kumarin társa, és azt a zöld, fűszernövényes jelleget adja, amelyre a család épül. Magas 1,8-cineol-tartalma miatt természetes híd az eukaliptusz-, babér- és mentajegyek felé. Az adagolás döntő. Ha a formula 0,5 és 2% közötti részét teszi ki, a zsálya élesít, de nem árulja el magát. Ez a szerkezeti fogás a klasszikus kölnivizekből öröklődött. 3% fölött felismerhetően fűszernövényes lesz, és könnyen gyógyszeressé válik. A tujontartalom tovább szűkíti a felhasználást: az IFRA a 4. kategóriában (parfümök) az α- és β-tujon együttes mennyiségét 0,5%-ban korlátozza, ami kemotípustól függően felső határt szab a zsályaolajnak. Egyes zsályás vonásokat szintetikus anyagokkal is pótolnak: a friss, átható oldalt 1,8-cineollal (eukaliptollal), a meleg, gyógyszeres jegyet szintetikus kámforral. Ezekből azonban hiányzik a természetes olaj összetett terpénmátrixa. A zsálya jól illik a levendulához, a rozmaringhoz, a bergamotthoz, a gerániumhoz és a tölgymohához.