A bambusz hosszú szárú, üreges, egzotikus, nádszerű fűféle, Ázsiában őshonos. Szívós évelő, ízekre tagolt szára könnyen felismerhető. A bambuszok a perjefélék (Poaceae) családjában a Bambusoideae alcsaládot alkotják, és többnyire örökzöld, évelő zárvatermők. Több mint 1400 fajukat 115 nemzetségbe sorolják.
Rendszertan és elterjedés
A bambuszok három nemzetségcsoportba sorolhatók, amelyek szorosan követik a földrajzi tagolódást: az újvilági lágyszárú bambuszok (Olyreae), a trópusi fás bambuszok (Bambuseae) és a mérsékelt övi fás bambuszok (Arundinarieae). A legtöbb faj meleg, nedves trópusi és meleg mérsékelt éghajlaton őshonos, elterjedési területük azonban hűvös hegyvidékekre és magashegyi köderdőkre is kiterjed. Az óriásbambuszok a perjefélék legnagyobb tagjai: a Dendrocalamus sinicus egyes szárai 46 méter hosszúra nőnek, átmérőjük elérheti a 36 centimétert, tömegük a 450 kilogrammot.
Növekedés, szilárdság és felhasználás
A bambuszok között vannak a világ leggyorsabban növő növényei. Egyes fajok 24 óra alatt 91 centimétert (36 hüvelyket) is nőhetnek. Más fűfélékhez hasonlóan a szár a szárcsomók között többnyire üreges. A Bangladesből és a szomszédos Indiából származó Bambusa tulda szakítószilárdsága a vizsgálatokban elérte a 60 000 psi-t (400 MPa). A bambusz Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában gazdasági és kulturális jelentőségű, építőanyagként és élelemként használják. Ázsiában építkeznek vele, és mindenféle háztartási eszközt készítenek belőle.
A japán óriásbambusznál (Phyllostachys bambusoides) 24 óra alatt akár 120 centiméteres növekedést is megfigyeltek. A szállítónyalábok nem hengeres kambiumrétegben, hanem szétszórtan helyezkednek el a szár falában, és mivel nincs másodlagos vastagodás, a szár oszlopszerű marad, nem keskenyedik el. A fához hasonlóan a bambusz is nagy fajlagos szilárdságú természetes kompozit anyag, szilárdsága általában egy erős puha- vagy keményfáéhoz hasonló.
Virágzás
A bambuszok ritkán és kiszámíthatatlanul virágoznak, a gyakoriság fajonként nagyon eltérő. Csoportos virágzáskor egy faj nagy területen élő összes egyede rövid időn belül virágzik, majd elpusztul, szórványos virágzáskor viszont egy állománynak egyszerre csak néhány szára hoz virágot. Hetven bambuszfaj virágzik így tömegesen és egyszerre, a bambuszerdők ezt követő nagyarányú pusztulása pedig súlyosan érinti a helyi gazdaságot és környezetet. A kutatók egyetértenek abban, hogy a virágzást a környezeti feltételek befolyásolják, de belső genetikai tényezők határozzák meg, és akkor következik be, amikor a bambusz eléri élettani érettségét.
Kultúra és név
A zsenge fiatal hajtások ehetők, gyógyászati és kozmetikai célra is használják őket, mert a bennük lévő szilícium-dioxid remineralizáló hatású.
