Breu branco

A breu branco az az olajos gyanta, amelyet a Burseraceae családba tartozó Protium heptaphyllum fa a törzséből választ ki. A család más tagjai is termelnek ilyen gyantát. A fát almécega, breu és almíscar néven is ismerik. Dél-amerikai eredetű. Nagy, örökzöld fa, 10 és 20 méter közötti magasra nőhet.

A gyanta az α-amirin (urszán) és a β-amirin (oleán) sor triterpénjeinek keverékét tartalmazza, mono- és szeszkviterpénekben gazdag illóolajjal együtt. A nyers gyantában a savas triterpének aránya 23,4% w/w. Az illó frakció fő összetevői a monoterpének, 85% és 98% közötti arányban. Az illó frakcióban monoterpén szénhidrogének is vannak: α-pinén, α-fellandrén, δ-3-karén és p-cimén. Egy elemzésben a gyanta legnagyobb mennyiségben jelen lévő illó vegyületei az α-pinén (1,26% w/w) és a p-cimén (1,11% w/w) voltak. Ebben a gyantában az illó vegyületek összmennyisége 5,07% w/w volt. Szeszkviterpének csak kis mennyiségben fordulnak elő benne. A 2009-ben kivont olaj fő összetevői a 3-karén, a limonén és a terpinolén voltak. Az illó frakcióban oxigéntartalmú monoterpének (1,8-cineol, transz-verbenol, terpinén-4-ol és p-cimén-8-ol) és egy szeszkviterpén, a β-E-kariofillén is van.

Az amazóniai helyi lakosság a gyantából hagyományosan lakkot, facsónakok tömítőanyagát, füstölőszert és rovarriasztót készít. A gyantának gyógyító és rovarölő hatása van.

A fa

A fa gyakori Brazíliában, a Guyanákban és Venezuelában, Amazóniában pedig, a trópusi esőerdőben különösen jól tenyészik. Egész Brazíliában termesztik, mert alkalmazkodik a homok- és agyagtalajhoz, mocsaras talajon és állandóan áradó folyók mellett azonban nem termeszthető. A helyiek gyantát, élelmet, faanyagot és gyógyszert nyernek belőle. Januártól márciusig megjelenő termésének édes, üdítő húsa frissen is fogyasztható. Vöröses fáját az építőiparban, padlókhoz, ácsmunkához és asztalosmunkához használják.