A nashi körte a Pyrus pyrifolia ehető termése. Ez a körtefa Dél-Kínában és Észak-Indokínában őshonos, és Koreába, Japánba, valamint a világ más tájaira is betelepítették. Japánul a termés neve nashi. Pitébe általában nem sütik, és lekvárt sem főznek belőle, mert magas a víztartalma, húsa pedig ropogós és szemcsés, egészen más, mint az európai fajtáké. Többnyire nyersen, hámozva tálalják.
Eredet és termesztés
A fajtákat két csoportba sorolják: Akanashi („rozsdás körték”) és Aonashi („zöld körték”). Japánban a „Kosui” a legfontosabb fajta. A „Nijisseiki” fajtanév jelentése „20. század”. Japánban több mint 1200 fajtanevet jegyeztek fel, a kivadult és vadon élő fákat pedig ma is megőrzik. Japánban szinte minden újabb kereskedelmi fajta genetikailag a Nijisseiki fajtától és néhány, a Dél-Kantó vidékről származó helyi fajtától ered. Japánban Csiba, Ibaraki, Tottori, Fukusima, Tocsigi, Nagano, Niigata, Szaitama és más prefektúrákban szüretelik, Okinava kivételével. Nepálban és India himalájai államaiban árunövényként termesztik a Középső-dombság mintegy 1500 és 2500 méter közötti magasságában, ahol az éghajlat megfelelő. A japán gyümölcsösökben három súlyos betegséget jegyeztek fel: a rozsdát, a fekete foltosságot és a varasodást. A varasodás ma is nehezen leküzdhető.
Illatkémia
A körte (Pyrus pyrifolia Nak.) termésében több mint 300 illékony vegyületet azonosítottak. Hat fajtában (három Pyrus communis és három Pyrus pyrifolia fajtában) összesen 510 illékony vegyületet mutattak ki. Tizenhat észter- és alkoholvegyület, köztük a butil-acetát és a hexil-acetát, nagyobb mennyiségben van jelen a Pyrus communis fajtákban, mint a Pyrus pyrifolia fajtákban. A három P. pyrifolia fajtában közös 47 illékony vegyület közül csak az etil-kaproát koncentrációja volt szignifikánsan magasabb, mint a három P. communis fajtában. Az európai körte jellegét a dekadienoát metil- és hexil-észterei adják. A gyümölcshús magas 2,4-dekadienoát-tartalmát a fogyasztók elfogadják. Az etil-dekadienoát, más néven körteészter, összegképlete C₁₂H₂₀O₂, moláris tömege 196,29 g/mol. Előfordul az almában, a Bartlett körtében, a Concord szőlőben, a sörben, a körtepálinkában és a birsben.
Konyhai felhasználás és kultúra
A konyhában a reszelt körtével ecetes vagy szójaszószos mártásokat édesítenek cukor helyett. Hús, különösen marhahús pácolásához is használják, például a koreai bulgogihoz, mert enzimjei megpuhítják a hús fehérjéit. Viszonylag magas ára és a termesztett fajták nagy gyümölcse miatt a körtét inkább vendégeknek kínálják, ajándékba adják vagy családi körben fogyasztják. Kelet-Ázsiában a fa virága hagyományosan a kora tavasz népszerű jelképe, a fa pedig kertekben és vidéken is gyakori látvány. Koreában a termés neve bae, és nagy mennyiségben termesztik és fogyasztják. A dél-koreai Naju városában múzeum is működik The Naju Pear Museum and Pear Orchard for Tourists néven.
