Fehér gyömbérliliom

A fehér gyömbérliliom (Hedychium coronarium) a gyömbérfélék családjába tartozó évelő lágyszárú. A Hedychium nemzetség 40-50 fajt számlál, és elsősorban himalájai elterjedésű. Felálló évelő, amely 1-3 m magasra is megnőhet, levelei hosszúak és hegyesek, erős illatú fehér virágainak töve sárga.

Őshazája a Kelet-Himalája indiai, bangladesi, nepáli és bhutáni része, ahonnan Mianmar és Thaiföld legészakibb területein, valamint Dél-Kínán át keleten egészen Tajvanig terjed. Természetes élőhelyén augusztus és december között virágzik. Virágait éjjeli lepkék porozzák be, és éjszaka nyílnak.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Set mintakészletben.

Kémiai összetétel

A friss virágok illóolaja jelentősen eltér a levelekből és a gyöktörzsből nyert olajtól. Mintegy 300 vegyületet tartalmaz, ezek közül a legfontosabb a linalool, az (E)-izoeugenol, az indol és a metil-benzoát. Kisebb mennyiségben α-pinén, szabinén, β-pinén, β-mircén és 1,8-cineol is van benne.

A friss virág illatát főként illékony benzenoidok és monoterpének adják, például a metil-benzoát, a linalool és az (E)-β-ocimén. Japánban megfigyelték, hogy a metil-benzoát szintje éjszaka éri el a csúcsát. A virágillat kisebb összetevője a metil-szalicilát.

Két enzim, a HcBSMT1 és a HcBSMT2 katalizálja a benzoesav és a szalicilsav metilezését, amelyből metil-benzoát és metil-szalicilát keletkezik. A virágban termelődő metil-benzoát nagyobb részéért a HcBSMT2 felel.

A francia polinéziai gyöktörzsolaj fő összetevője a β-pinén (25%) és az 1,8-cineol (40%). Amazóniai példányokban a gyöktörzs- és a gyökérolaj legnagyobb mennyiségű összetevője az 1,8-cineol volt (gyöktörzs: 35,0-66,1%, gyökér: 19,6-20,8%). Ugyanezen példányok levéllemezolaja β-pinénben (31,6%) és (E)-kariofillénben (31,6%) gazdag.

Termesztés

Jellegzetes, illatos virága miatt a trópusi és szubtrópusi területeken világszerte kedvelt dísznövény és vágott virág lett. Melegebb éghajlaton örökzöld, Észak-Amerika és Európa enyhe telű mérsékelt övi vidékein viszont lombhullató. Virágbimbói és fiatal virágai ehetők.

Természetes elterjedési területén kívül sekély vizekben, patakok mentén és vizenyős területeken invazív lehet.