Szpikenárd: az evangéliumok nárdja, alabástrom szelencéje és az ára

Spikenard is the oil or ointment of the root of Nardostachys jatamansi, a Himalayan plant rated Critically Endangered. In Mark and John a woman pours it on Jesus at Bethany, from an alabaster box, and those present value it at three hundred pence, about three hundred days of a labourer's pay. Pliny priced the spike at 100 denarii a pound.
Mi a nárdus?
A nárdus az olaj, vagy a kenet, amelyet a Nardostachys jatamansi gyökeréből készítenek, egy himalájai növényből a loncfélék családjából. Ez az evangéliumok „igen drága nárduskenete”, amelyet alabástrom szelencéből öntöttek Jézusra Betániában. A növényt ma súlyosan veszélyeztetettnek minősítik, és kereskedelmét a CITES szabályozza.
A jelenet Márknál van. „És mikor Betániában, a poklos Simon házában ült vala, eljöve egy asszony, alabástrom szelencében drága nárduskenettel; és eltörvén a szelencét, kiönté az ő fejére.” Némelyek a jelenlevők közül azonnal összeadták. „Miért veszett el ez a kenet? Mert eladhatták volna több mint háromszáz pennyért, és a szegényeknek adhatták volna.”
János újra elmondja, névvel és más mozdulattal. „Akkor Mária egy font igen drága nárduskenetet vévén, megkené Jézus lábait, és megtörlé az ő lábait a hajával: a ház pedig megtelt a kenet illatával.” Márk nem ad nevet az asszonynak, és a fejére önti az olajat; János megnevezi Máriát, és a lábakat keni meg. Mindketten megtartják az árat, és az illat egyedül Jánosnál van.
A nardus ára: háromszáz penny
A King James Biblia pennyjei dénárok. Az 1897-es Easton's Bible Dictionary a pennyt görög denarionként határozza meg, és hozzáteszi: „Ez volt egy római katona napi bére Krisztus idejében.” Máté ugyanezt a bért adja egy mezei munkásnak a szőlőskert példázatában: „És mikor megegyezett a munkásokkal napi egy pennyben, elküldé őket az ő szőlőskertjébe.” Ezzel a bérrel a betániai kenet háromszáz munkanapot ért, Márk számítása szerint többet. A számítás a miénk, a versekből.
Idősebb Plinius Természettudományában megadja a kereskedelmi árat. A nardus „a fő helyet foglalja el kenőcseink között”, és „a nárdus ára fontonként száz dénár”. János egy font kenetét ennek a háromszorosára értékelték, és Plinius mellette olcsóbb nardusokat is felsorol.
| Nardus, Plinius szerint, Természettudomány 12.26 | Fontonkénti ár |
|---|---|
| Nárdus, az indiai nardus | 100 dénár |
| Levél nardus, a legkisebb levelek (microsphaerum) | 75 dénár |
| Levél nardus, a középső levelek (mesosphaerum) | 60 dénár |
| Levél nardus, a nagyobb levelek (hadrosphaerum) | 40 dénár |
| gall nardus | 3 dénár |
| A betániai kenet, egy font (János 12) | 300 pénz, azaz dénár |
Tizenkétféle nárdus, és a hamisítványok
Plinius nárdusról szóló fejezete tizenkét fajtát számol, és kevesükben bízik. „Mindezeket a nárdusfajtákat azonban fűszámba kell venni, az indiai nárdus kivételével.” A szíriait az indiai után következőnek rangsorolja, aztán a galliai, majd a krétai. A galliai, fontonként három dénárért, „nem nagyon különbözik az indiai nárdustól.”
Plinius a hamisítást is leírja. „A nárdust egy pszeudo-nárdusnak nevezett növénnyel hamisítják.” Aztán „összekeverik a valódi nárdus gyökerével, ami igen jelentősen növeli a súlyát.” A próbája az orrot és a nyelvet veszi igénybe: „Valódiságát könnyűsége, színe vörössége, édes illata és különösen az íze próbálja meg, amely kiszárítja a szájat, és kellemes ízt hagy maga után.” Az evangéliumok görögje a kenőcsöt nardos pistikének nevezi, Easton pedig megadja, amit a legvalószínűbb olvasatnak tart: a szó „a nárdust valódiként vagy híven elkészítettként jelöli.”
Alabástromdoboz vagy alabástromkorsó: a lombik, amelyet eltört
A King James Biblia dobozt ír. A World English Bible, egy modern fordítás, korsót: „egy asszony jött, akinél egy alabástrom korsó volt tiszta nárduskenőcsből, igen drága. Eltörte a korsót, és a fejére öntötte.” Mindkettő a görög alabastront adja vissza, egy hosszú, keskeny nyakú kenőcslombikot. Plinius megadja az okot, amiért ez volt a megfelelő edény: „A kenőcsök alabástromdobozokban tartják meg legjobban magukat.”
Easton egy város nevéből magyarázza a szót. A dobozok „olyan kőből készültek, amelyet az egyiptomi Alabastron közelében találtak”, a név aztán átment a kőre, „végül pedig minden parfümösedényre, bármilyen anyagból formálták is azokat.” Azt is megmagyarázza, mit tört el az asszony: „letörte, ahogyan általában tették, a hosszú és keskeny nyakat, hogy elérje a tartalmat.” Mindkét magyarázat Eastoné, 1897-ből. A múzeumok minden anyagban mutatják a formát.
| Alabastron a Metropolitan Museum of Artban | Dátum | Anyag | Magasság |
|---|---|---|---|
| Egyiptomi, harmadik átmeneti kor vagy későbbi | Körülbelül az i. e. 1080-tól 664-ig | Fajansz | 17,5 cm |
| Görög, attikai | Az i. e. 4. század eleje | Terrakotta | 10,3 cm |
| A hely nincs megadva | Körülbelül az i. e. 1. évezred közepéről | Üveg | 13,6 cm |
| Pártus | Körülbelül az i. e. 2. századtól az i. sz. 3. századig | Alabástrom | 39,4 cm |
Az edény történetének többi részét, a lombiktól a szórófejig, a parfümösüveg, a római amphorától a szórófejig című írás meséli el.
Milyen illatú a nárdus
Plinius hízelgés nélkül írja le a nyers gyökeret: „áporodott szaga van, nagyon hasonló a cyperuséhoz, éles, csípős ízzel.” A kereskedés ma az olajat írja le. A nárduszolaj szócikkünk illatát „édesnek, fásnak, fűszeresnek és állatiasnak, valeriánnal, gyömbérrel és kardamommal” adja meg, időbeli lefolyását pedig három lépésben.
| Nárduszolaj, illat az idő múlásával | Amit a szójegyzék feljegyzett |
|---|---|
| Azonnal | Fűszeres, gyömbérrel és kardamommal |
| Néhány óra után | Édes és fás |
| Néhány nap után | Állatias és valerián |
Egy másik kereskedelmi forrás, a Scento „földes, fás és enyhén állatias gyökérjegyet ír le, nyirkosat és sötétet, valerián és moha nyomával.” A kémia is feljegyzett. A nepáli három körzet rizómáiról 2026-ban megjelent tanulmány a Taplejung olajában 37,42 százalék valeranont és 6,09 százalék pacsuli-alkoholt talált. A pacsuli-alkoholt a Good Scents feljegyzései „kámforos, púderes, pacsulis, fás, földes” illatúnak írják le.
Ugyanez a tanulmány azt mutatja, hogy egy hely nem beszél mindenki nevében. Taplejung és Gorkha olaja hasonló volt; Jumla olaja más olaj volt, amelyet a dihidrotagetón, a valencén és a béta-pinén vezetett.
| Az olaj fő vegyületei, Shahi és mások, 2026 | Taplejung | Gorkha | Jumla |
|---|---|---|---|
| Valeranon | 37.42% | 40.24% | |
| Kadin-4-én-10-ol | 28.07% | 29.99% | |
| Pacsuli-alkohol | 6.09% | 6.71% | |
| Dihidrotagetón | 21.30% | ||
| Valencén | 16.58% | ||
| Béta-pinén | 12.56% | ||
| Guaia-6,9-dién | 10.93% | ||
| Azonosított vegyületek | 35 | 28 | 28 |
Nárdusz az Énekek énekében
Nem az evangéliumok vitték be a nárduszt a Bibliába. „Míg a király asztalánál ül, nárduszom illatát bocsátja ki” – mondja az Énekek éneke. A negyedik fejezetben a kedves növényei „gránátalmák ligete, gyönyörű gyümölcsökkel; ciprus és nárdusz, nárdusz és sáfrány; kálmos és fahéj, minden tömjénfával együtt; mirha és aloé, minden drága fűszerrel.” A King James szövege kétszer nyomtatja a szót ugyanabban a versben. Közülük három, a kálmos, a fahéj és a mirha, a Kivonulás könyvének szent olajában is szerepel, amelyről a kenetolaj szól.
A növény: Nardostachys jatamansi
A botanikusok elfogadják a Nardostachys jatamansi nevet, amelyet de Candolle tett közzé 1830-ban Prodromusa negyedik kötetében, és a növényt a Caprifoliaceae családba sorolják. A CITES listái egy szinonimát használnak, a Nardostachys grandiflora nevet. Kew ellenőrző listája elterjedési területeként Nyugat- és Kelet-Himaláját, Nepált, Tibetet, Qinghait, Észak-Közép- és Dél-Közép-Kínát, Asszámot, Bangladest és Mianmart adja meg. Szójegyzékünk 3000 és 5000 méter közé helyezi.
A parfüm a gyökérben van. Easton 1897-ben így írja le: „Arról ismerszik meg, hogy egyetlen gyökérből sok szőrös szálka tör elő. Az arabok sunbul Hindinek, »az indiai szálkának« nevezik.” A GBIF által rögzített nevek még mindig hordozzák a szálkát és a pézsmát: Indian spikenard, Indian nard, nardus root, muskroot.
A nárdusz és az amerikai nárdusz
A szóra a Google első oldalán faiskolák és gyógynövényboltok más növényt árulnak ugyanezen a néven. Az Aralia racemosa, amelyet American spikenardként árulnak, más családba, az Araliaceae családba tartozik. Az evangéliumok és Plinius nárdusza a himalájai gyökér, a Nardostachys jatamansi.
Veszélyeztetett a nardus?
A növény a IUCN Vörös Listáján súlyosan veszélyeztetett besorolást kapott. A CITES függelékei a „Himalayan spikenard” nevet a II. függelékben listázzák, a 2. megjegyzéssel: „Minden rész és származék, kivéve: a) a magok és a pollen; valamint b) a késztermékek, amelyeket csomagoltak és készen állnak a kiskereskedelemre.” A nemzetközi kereskedelemben a gyökérhez és az olajhoz CITES-engedély kell; a kiskereskedelemre csomagolt késztermékhez nem. Az Európai Bizottság kozmetikai összetevők adatbázisa a gyökér olaját, CAS 90064-28-1, az illat és a bőrápolás funkcióval listázza.
Gyakran ismételt kérdések
Milyen illata volt a nárdusznak?
Plinius a nyers gyökeret dohosnak találta, a cyperushoz közelinek, csípős és fanyar ízzel. Szójegyzékünk az olajat édesnek, fásnak, fűszeresnek és állatiasnak írja le, valeriánával, gyömbérrel és kardamommal: eleinte fűszeres, néhány óra múlva édes és fás, néhány nap múlva állatias. A Scento földes, fás, enyhén állatias gyökérjegynek nevezi.
Hogyan nevezik ma a nárduszt?
A botanikusok a növényt Nardostachys jatamansi néven ismerik, a Caprifoliaceae családban, a CITES pedig Nardostachys grandiflora néven tartja nyilván. A GBIF az Indian spikenard, Indian nard, nardus root, muskroot és jatamanchi közneveket rögzíti, Easton bibliaszótára pedig a sunbul Hindi arab nevet adja meg, azaz az indiai szálkát.
Mire használták a nárduszt a Bibliában?
Költséges kenőcs volt. Márk 14. fejezetében egy asszony alabástromdobozból önti Jézus fejére Betániában, János 12. fejezetében Mária egy fonttal keni meg a lábát, és a hajával törli meg. Az Énekek éneke a kedves illatai között nevezi meg a nárduszt.
Miért volt olyan drága a nárdusz?
Plinius fontonként 100 dénárra taksálta az indiai nárduszt, szemben a gall nárdusz 3 dénárjával, és leírja, hogyan hamisították. Az evangéliumokban egy font kenőcs értéke háromszáz dénár, a dénár pedig egy napi bér Máté munkásokról szóló példázatában.
Mi az az alabástromdoboz?
A King James Biblia alabástrom szelencéje a görög alabastron, hosszú, keskeny nyakú kenőcstartó üveg, amelyet a World English Bible korsónak nevez. Plinius azt írta, hogy a kenőcsök alabástromban tartják meg legjobban az illatukat, a Metropolitan Museum pedig tart alabastronokat alabástromból, terrakottából, üvegből és fajanszból.
Ugyanaz a nardus, mint az amerikai nardus?
Nem. Az amerikai nardus az Aralia racemosa, az Araliaceae családból, kertészetek és gyógynövényboltok árulják. A Biblia és Plinius nardusa a Nardostachys jatamansi, a Caprifoliaceae családba tartozó himalájai növény, amelynek gyökere az olajat adja.
Veszélyeztetett a nardus?
Az IUCN Vörös Lista a Nardostachys jatamansit súlyosan veszélyeztetettnek minősíti, a CITES pedig a II. függelékben tartja nyilván Nardostachys grandiflora néven. Részeihez és származékaihoz a nemzetközi kereskedelemben CITES-engedély kell, kivéve a magvakat, a pollent és a kiskereskedelmi forgalomra csomagolt késztermékeket.
Mária a fejét vagy a lábát kente meg Jézusnak?
A két evangélium eltér. Márknál 14-ben egy névtelen asszony feltöri a szelencét, és a kenetet a fejére önti. Jánosnál 12-ben Mária megkeni Jézus lábát, a hajával törli meg, és a ház megtelik a kenet illatával.
Források
- A Biblia, King James Version: Márk 14:3-5, János 12:3-5, Máté 20:2, Énekek éneke 1:12 és 4:13-14; World English Bible, Márk 14:3 és János 12:3. A bible-api.com oldalon keresztül olvasva.
- Idősebb Plinius, Natural History, 12.26 és 13.3, J. Bostock és H. T. Riley fordítása, London, 1855. A Perseus Digital Libraryben olvasva.
- M. G. Easton, Illustrated Bible Dictionary, 1897, penny, spikenard és alabaster szócikkek.
- The Metropolitan Museum of Art, alabastronok 17.194.2268, 06.1021.89, 17.194.586 és 86.16.6. A feljegyzések a múzeum nyílt adatszolgáltatásán keresztül olvashatók.
- J. Shahi és mások, „GC-MS profiling, antibacterial and antioxidant activities of Nardostachys jatamansi rhizomes collected from Taplejung, Gorkha and Jumla districts of Nepal”, Journal of Institute of Science and Technology 31(1), 2026. DOI 10.3126/jist.v31i1.87558.
- GBIF, Nardostachys jatamansi és Aralia racemosa, az IUCN Vörös Lista kategóriájával; IPNI; Kew, World Checklist of Vascular Plants. CITES, I., II. és III. függelék, 2023. május 21-től hatályos. Európai Bizottság, CosIng.
- PREMIEREPEAU szószedet, nardusolaj szócikk. Scento, nardus illatjegy. Good Scents feljegyzések a pacsulialkoholról, a Pyrfume adatain keresztül. A Google első oldala a „spikenard” szóra az Egyesült Államokban, 2026. november 19-én olvasva.

Albâtre Sépia
20%-os extrait de parfum. 8 jegy, köztük füstölő és fehér szarvasgomba.
Kapcsolódó írások
3
Mirha Mirha: a fáraók keserű gyantája és illata | PREMIEREPEAU
A mirha nevét az ízéről kapta. A szó a sémi m-r-r gyökből ered, amelynek jelentése keserű. Arabul murr, héberül mor, akkádul murru. Az angolba a görög myrrha szón keresztül jutott el, amely ugyanabból a...

Hinoki Hinoki: a japán ciprus, amely a templomok faillata mögött áll
A hinoki a japán templomok és fürdők ciprusa, amely jellegzetes citromos, zöld fás illatáról ismert. Nevét gyakran tűzfaként értelmezik, ám egy kertészeti forrás szerint ez az értelmezés valószínűleg téves.

Hippi Pacsuli: a hippiklisétől a parfümök ikonjáig | PREMIEREPEAU
A pacsuli az az alapanyag, amelyről sokan azt hiszik, hogy utálják. Ha kimondjuk a szót egy vacsorán, látjuk, ahogy az arcok megrándulnak: reflexszerű emlék a hippiboltokról, a kollégiumi szobákban égő füstölőről, a p...
Következő
Parfümnapló
Mirha Mirha: a fáraók keserű gyantája és illata | PREMIEREPEAU
20.11.25







