Ammónia

Az ammóniát széles körben alkalmazzák műtrágyákban, hűtőközegekben, robbanóanyagokban és tisztítószerekben, és számos vegyi anyag előanyaga. Az iparban előállított ammónia mintegy 70%-ából különféle formájú és összetételű műtrágya készül, például karbamid és diammónium-foszfát. 2021-ben a világ ipari ammóniatermelése 235 millió tonna volt.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.

Biológia

Biológiai szempontból az ammónia gyakori nitrogéntartalmú salakanyag. Mérgező, károsítja a sejteket és a szöveteket. Ezért a legtöbb állat a vizelettel, oldott karbamid formájában üríti ki. Az aminosavak lebontásakor salakanyagként ammónia keletkezik. A legtöbb vízi élőlény átalakítás nélkül üríti ki az ammóniát. Egyes fajoknál, köztük a madaraknál és a legtöbb rovarnál, az ammónia húgysavvá vagy annak sójává, uráttá alakul, és szilárd formában ürül. Biológiai úton, a nitrogénkötés nevű folyamatban is keletkezik ammónia, de ennél is több készül az iparban, Haber-eljárással.

Történet

Az első világháború előtt az ammónia nagy részét nitrogéntartalmú növényi és állati hulladékok száraz lepárlásával nyerték. Az első ipari üzem 1913-ban nyílt meg Oppauban. Haber 1918-ban, Bosch 1931-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat. Az első világháborúban Németország ezzel az eljárással állított elő salétromsavat a robbanóanyagokhoz, mert a szövetséges blokád miatt már nem tudta importálni.