A házi alma, a Malus domestica, a nemzetség legszélesebb körben termesztett faja, és az egész világon művelik. A fa Közép-Ázsiából származik, ahol vad őse, a Malus sieversii ma is előfordul. Az almának mint fajnak több mint 100 tudományos névváltozata van, a két fő használatos név a Malus pumila és a Malus domestica. A termés mérete fajtánként nagyon eltér, átmérője általában 2,5 és 12 cm között van. Az érett alma alapszíne sárga, zöld, sárgászöld vagy fehéressárga. A héjat védő epikutikuláris viaszréteg borítja. 2024-ben a világ almatermése 98 millió tonna volt. Az almamag kis mennyiségben amigdalin nevű cianogén glikozidot tartalmaz.
Az almában több mint 300 illékony vegyületet azonosítottak, de ezek közül csak 20-30 járul hozzá jelentősen a jellegzetes almaillathoz. Az alma illékony anyagaihoz legnagyobb mértékben az észterek járulnak hozzá, különösen a páros szénatomszámú láncúak, amelyek az ecetsavat, a butánsavat és a hexánsavat etil-, butil- és hexil-alkohollal kapcsolják össze. A butil-acetát, a hexil-acetát, a 2-metilbutil-acetát és az etil-2-metilbutanoát a legfontosabb észterek, mert nagy mennyiségben vannak jelen, és több almafajta illatát is meghatározzák. Az érett alma illatát az észterek után az alkoholok befolyásolják a legjobban. Közülük a legtöbb a 2-metil-1-butanol, az 1-butanol, az 1-hexanol és az 1-propanol. Az almában több mint 25 aldehidet azonosítottak, főként hexanált, transz-2-hexenált és butanált. A klimaktérium előtti almában sok az aldehid, érés után azonban némelyikük szinte érzékelhetetlenné válik. Érés közben az illékony vegyületek aldehidekből észterekké alakulnak.
Az illat fajtára jellemző. A Fujihoz hasonló almák fő észtere a 2-metilbutil-acetát, a Golden Delicious és a Royal Gala fajtáé pedig a butil-acetát. A Fuji alma jellegzetes illatához leginkább az etil-2-metilbutanoát, a 2-metilbutil-acetát és a hexil-acetát járul hozzá. Az Elstar alma aktív illatvegyületei az etil-butanoát és az etil-2-metilbutanoát. A Granny Smith alma más fajtákhoz képest kevés illékony anyagot bocsát ki. Az epidermisz több illékony anyagot termel, mint a belső szövetek. 40 almafajta héjában összesen 78 illékony vegyületet azonosítottak: 47 észtert, 12 aldehidet, 5 alkoholt, 3 ketont és 1 savat. Ezek közül nyolc, köztük a hexil-acetát és a hexanál, mindegyik fajta héjában előfordul.
A hexil-acetát C₈H₁₆O₂ összegképletű észter. Sok gyümölcsben, például az almában és a szilvában, természetes módon előfordul. A hexanál alkil-aldehid, más néven hexanaldehid vagy kapronaldehid. A hexanál első szintézisét P. Bagard tette közzé 1907-ben.
A damaszkonok egymással szoros rokonságban álló vegyületek sora, amelyek sok illóolajban előfordulnak. A rózsaketonok családjába tartoznak, akárcsak a damaszcenonok és az iononok.
A Fructone más néven almaketál vagy applinal. Az etil-acetoacetát az acetecetsav etil-észtere, színtelen folyadék.
