Bükk

TermészetesFÁK ÉS MOHÁKfás · földes · meleg
AlapjegyPiramis
3/5Erősség
—Tartósság
2Származás
Minta
Bükk illatszer-alapanyag
Alapjegy
Fagus
Meghatározás

Tiszta, világos és enyhén füstös. A bükkfa olyan illatú, mint a frissen hasított fahasáb: világos, halványan édes, égetve pedig kreozotszerű füstösség jelenik meg benne, ez adja az európai füstölt sonka és sajt jellegét.

ÉDES MELEG FRISS KRÉMES DIÓS
EURÓPAI BÜKK AMERIKAI BÜKK
Type
Összetevő
Olfactive family
Fás
Source
fa
Chemical class
Összetett természetes anyag (fakátrány / száraz párlat)
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
3/5Erősség
Közepes
illaterősség
Termelő országok
Európa Észak-Amerika

Illat

Friss állapotban tiszta, világos fás és halványan édes. Füstölve tiszta fenolos karakter (gvajakol, sziringol), amely könnyebb és kevésbé gyantás, mint a tűlevelű fák füstje. Kevésbé karakteres a tölgynél, kevésbé agresszív a nyírfánál. Semleges, világos színű fásság. Legfőbb vonása a tisztaság.

Részletesen

A bükk (Fagus sylvatica, közönséges bükk) az európai mérsékelt övi erdők meghatározó lombhullató fája. Faanyaga világos, finom szövetű és kemény, jellegzetesen tiszta, fás illattal, amely könnyebb és kevésbé karakteres a tölgynél, de sűrűbb a nyírfánál.

A frissen vágott fa halványan édes, tiszta és világos fás illatú. Égetve a bükk fenolos vegyületekben (gvajakol, sziringol) gazdag füstöt ad, amely évszázadok óta meghatározza az európai füstölt ételeket: a bükkfán füstölt sonkát, a füstölt sajtot és a füstölt heringet. A füst kevésbé gyantás, mint a fenyőfüst vagy a mesquitefa füstje, tisztább és letisztultabb.

A parfümkészítésben a bükk szintetikushoz közel álló természetes jegy, amely tiszta, világos fás karaktert ad. Módosítóként működik erdei, európai jellegű és füstös kompozíciókban. A jegy a nyírfa (agresszívabb, a metil-szalicilát dominálja) és a juhar (édesebb, kevésbé határozott) között áll. A bükkfa füstje az ételkultúrához kapcsolódik, és az európai ősz sajátos illatához: a kerti tűzben égő avarhoz.

Érdekesség

Az angol „book” szó az óangol „boc” alakra megy vissza, amely bükkfát is jelentett. Észak-Európa korai rúnafeliratait bükkfakéreg-táblákra vésték, és a bükkfa meg az írás kapcsolata a leírt tárgyat jelölő mai szóban is tovább él.

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

Vízgőzzel is lepárolható, de ezt ritkán teszik. A bükkfakátrányolaj (a fa száraz lepárlásával nyerik) gvajakolt és kreozotvegyületeket ad, amelyeket füstös akkordokban használnak. A tiszta fás karaktert jellemzően szintetikus, világos fás alapanyagokkal adják vissza.

Összegképlet
N/A - natural wood material
Botanikai név
Fagus
Illaterősség
Közepes
Szinonimák
EURÓPAI BÜKK AMERIKAI BÜKK
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az alapanyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Forráspont
200,00 és 220,00 °C között @ 760,00 mm Hg
Olvadáspont
-4,00 °C. @ 760,00 mm Hg
Relatív sűrűség
1,07600 és 1,09000 között @ 25,00 °C.

A parfümkészítésben

A bükk természetes módosító erdei, európai jellegű és füstös kompozíciókban. A friss bükk tiszta, világos fás karaktert ad. A bükkfa füstje (gvajakol, sziringol) tiszta, fenolos füstösséget hoz, ezt füstös gourmand és őszi kompozíciókban használják. Kevésbé sötét a tölgynél, kevésbé agresszív a nyírfánál. Semleges fás háttérként működik a kompozíciókban.

Szerepe a formulában
01módosító
02harmonizáló
03volumenépítő
04frissesség
05fixálóanyag
Kapható formák
fakátrány abszolú szintetikus rekonstitúció

Lásd még

5 jegy