Elemigyanta

TermészetesGYANTÁK ÉS BALZSAMOKbalzsamos · friss · citrusos
FejjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
1Származás
Minta
Elemigyanta illatszer-alapanyag
Fejjegy
Canarium luzonicum
Meghatározás

Az elemi a Fülöp-szigeteken őshonos Canarium luzonicum fa és a belőle gyűjtött olajgyanta, az elemigyanta köznapi neve. A gyantából vízgőzzel aromás illóolajat desztillálnak. A gyanta illata éles, fenyős és citromra emlékeztető.

CITRUSOS FENYŐS FRISS TERPÉNES BORSOS FÁS BALZSAMOS KAPROS
Elemigyanta, manilai elemigyanta
Type
Összetevő
Olfactive family
Gyantás
Source
gyanta
Chemical class
Olajgyanta (rezének, gyantasavak, illékony olajok)
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Fülöp-szigetek

Illat

A gyanta erős illata éles, fenyős és citromra emlékeztet. A manilai elemi balzsamos illatú. A Canarium luzonicum olajának illata az édesköményére és a szerecsendió-virágéra emlékeztet. A rezinoid és az olaj illata egyaránt friss, citrusos és borsos. Az olaj illata a fellandrénre emlékeztet. 100%-os koncentrációban az illatát frissnek, terpénesnek, borsosnak, citromosnak, fásnak, balzsamosnak és kaprosnak írják le. Az illóolajat a tűlevelű és a terpénes illatcsaládba sorolják.

Részletesen

A fa

A Canarium luzonicum nagy termetű örökzöld fa, legfeljebb mintegy 30 m (100 ft) magasra nő. A Fülöp-szigeteken őshonos. Az elemifa a tömjén, a mirha és az opoponax rokona, és mind a Burseraceae családba tartoznak. A virágfürtöket rovarok porozzák be, utánuk vastag héjú diók fejlődnek, ehető magbéllel. A levelek szórt állásúak és szárnyasan összetettek, mintegy 30 centiméter hosszúak, rendszerint három pár átellenes levélkével és egy csúcslevélkével. A levélkék simák, hosszúkás tojásdad alakúak, 12-20 centiméter hosszúak és 3-7 centiméter szélesek. A tojásdad termés 4-5 centiméter hosszú, egyetlen magot rejt. A fa az alacsony és közepes tengerszint feletti magasságú őserdőkben gyakori, Luzon északi részétől (Cagayan) Mindoróig, Ticaóig és Masbatéig. Helyben a Canarium luzonicum és a C. ovatum neve egyaránt pili, és a kereskedelmi manilai elemi mindkét fajból származik.

A gyanta

Frissen a manilai elemi olajos, halványsárga vagy zöldes, állaga a kristályosodott mézére emlékeztet. Levegőn illékony összetevőinek egy részét elveszíti, és megkeményedik. Alkoholban és éterben teljesen oldódik. Főként rezénekből áll, emellett gyantasavakat és illékony terpéneket is tartalmaz. Hozzávetőleges összetétele: 0,4-1% oldhatatlan anyag, 17-25% illékony terpén, 1-2% nem illékony terpén, 56-61% rezén, 15-18% gyantasav és 1-3% nedvesség. Az egyik gyantaösszetevő neve amirin.

Az elemi nevű gyantákat a Burseraceae család tagjaiból nyerik, különösen a Canarium, a Dacryodes és a Protium nemzetség fajaiból. Az elemik viszkózusabbak az olajgyantáknál, félszilárdak és erősen illatosak, puha, alakítható állagukat a folyékony szeszkviterpéneknek köszönhetik. Ha a kérget megsebzik, éles, zöld és szúrós szagú fehér vagy sárga olajgyanta folyik belőle. A manilai elemi íze fűszeres, meglehetősen kesernyés.

A lágy elemi aromás és puha, a kemény elemik viszont csak enyhén aromásak és sötétebb színűek. A fülöp-szigeteki belföldi piacon és az exportban a manilai eleminek három osztályát különböztetik meg, bár a megjelöléseket nem mindig tartják be. Az 1. osztály a legvilágosabb anyag, a 2. osztály sárgásabb, a 3. osztály pedig az 1. és a 2. osztály keveréke.

Az olaj és összetevői

A manilai elemiolaj kémiai összetétele hozzávetőleg 56% limonén, 18% α-fellandrén, 6% elemol, 6% szabinén, 3% terpinolén, 2% elemicin és 3% β-fellandrén. Az összetétel erősen ingadozhat. Az olajban α-pinént, β-pinént, mircént, δ-karént, δ-terpinént és geraniolt is kimutattak. Az elemiolaj fő összetevői a limonén (40-72%), a fellandrén (10-24%) és az elemol nevű szeszkviterpén-alkohol (1-25%). GC-MS-vizsgálattal 39 vegyületet azonosítottak az olajban, ezek az olaj 99,2%-át teszik ki, közülük a limonénből van a legtöbb. Az összetevői között a terpineolt, a karvont, a p-cimolt és az 1,8-cineolt is említik. Egy vizsgálatban az olajgyanta vízdesztillációja átlagosan 30% illóolajat adott.

Az elemicin fenilpropén, a Canarium luzonicum olajgyantájának és illóolajának összetevője. Nevét erről a fáról kapta. Összegképlete C₁₂H₁₆O₃. Először vákuumdesztillációval izolálták az elemiolajból. Nagy dózisban irritációt okozhat, ezért a koncentrációja a kozmetikumokban nem haladja meg az 1%-ot.

A terpének oxidációja miatt az olaj nem stabil, ezért élelmiszer-aromákban és parfümökben a frissen desztillált olajat érdemes előnyben részesíteni. Sok benne az instabil monoterpén, ezek hajlamosak peroxidokat képezni, így hevítés után az olaj robbanásveszélyes lehet. Tárolás közben az olaj hajlamos elgyantásodni és polimerizálódni, az illata pedig kellemetlenné válhat.

Felhasználás és kereskedelem

Az elemigyantát a kereskedelemben főként lakkokhoz, fényezőkhöz és egyes nyomdafestékekhez használják. A népi gyógyászatban hörghurut, hurut, erős köhögés, érett bőr, hegek, stressz és sebek kezelésére alkalmazzák. Hagyományosan füstölőként használták vallási szertartásokon, és hajók tömítőanyagaként is. Ipari felhasználásai közé tartoznak még az olaj- és szeszes lakkok és festékek, a lakkbőr, a pecsétviasz, a szappanok, a műanyagok, a linóleum, a cipőkrém és a padlóviasz. Kísérleti szinten az 5%-os koncentrációjú manilai elemiolaj több fapusztító gombát is elpusztított. 20%-os koncentrációban a szárazfa-termeszek 88%-át és a falisztbogarak 25%-át pusztította el. Jelentős antibakteriális hatást mutat az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus ellen.

A magbelet nyersen és főzve is fogyasztják. A fiatal hajtásokat megfőzve zöldségként eszik. Egy 1985-ös áttekintés a Fülöp-szigeteken használt 138 gyógynövénykészítményt vizsgált, ezek közül 12 volt kimutathatóan genotoxikus, köztük a Canarium luzonicum. Vizsgálatok a Canarium luzonicum olajgyantáját mutagénnek is találták.

Az FOB- (free-on-board) exportár az 1990-1993 közötti időszakban 1,67-2,08 US$/kg volt. 1995 közepére a londoni importőrök az előző évhez képest az ár megduplázódásáról számoltak be, és 4,20-4,50 US$/kg árat adtak meg. Az FOB-exportár 1996-ban 2,68 US$/kg volt. A legnagyobb önálló piac Franciaország volt, utána Németország, és egyre nagyobb mértékben Japán következett.

·

Kapcsolódó: Amberwood · Amyris · Andiroba · Bakhoor · Balzsamos jegy · Benzoe · Benzoerezinoid · Benzil-benzoát

Érdekesség

Az elemigyanta tulajdonságai és felhasználása a tömjénéhez hasonló, ezért „a szegények tömjénének” is nevezik. Az 1990-es években évi 500 t elemigyantát gyűjtöttek, ez a mennyiség azóta évi 150-200 t-ra csökkent.

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

Az illóolajat a gumigyanta vízgőz-desztillációjával állítják elő. A begyűjtött olajgyantát a vízgőz-desztilláció előtt megtisztítják a szennyeződésektől, a lepárlás 15-25% illóolajat ad. A nyers olajgyanta 25-30% illóolajat tartalmaz, amely vízgőz-desztillációval nyerhető ki. A gyantából oldószeres extrakcióval rezinoidot készítenek, amely sárgától narancssárgáig terjedő színű, nagy viszkozitású massza. A Canarium luzonicum fákat úgy csapolják meg, hogy éles bozótvágó késsel és fakalapáccsal vízszintes bevágásokat (2 cm magas és 30 cm hosszú) ejtenek a kérgen. A megcsapolt fák átmérője 20-60 cm. Ezután 2-7 naponta körülbelül 1 cm magas sávokat távolítanak el az előző vágások fölött. A fülöp-szigeteki esőerdőkben a fák egész évben csapolhatók, de az esős évszakban több olajgyanta folyik. A fülöp-szigeteki Quezon tartományban fánként évi 1-4 kg gyantát nyernek, a becslések azonban fánként akár 12 kg „tisztítatlan gyantát” is említenek. A csapolást felfelé folytatják, olyan magasra, ameddig egy ember felér. Második csapolási felület is nyitható, ha a törzs kerületének legalább egyharmada érintetlen marad.

Összegképlet
Complex natural mixture (key constituents: limonene; α-phellandrene; elemol; elemicin C₁₂H₁₆O₃)
CAS
8023-89-0
Botanikai név
Canarium luzonicum
Megjelenés
Színtelen vagy halványsárga folyadék (illóolaj) és halványsárga, mézszerű gyanta
Szinonimák
Elemigyanta, manilai elemigyanta
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Relatív sűrűség
0,850-0,910 (d 20/20)
Törésmutató
1,4720-1,4900 (n 20 D)

A parfümkészítésben

A rezinoidot és az illóolajat is főként szappanillatokban használják. A fejjegyekben a bergamottra jellemző fűszeres és citrusos hatást ad, a kompozíciókat pedig ámbrás jellegűvé teszi. A kozmetikai összetevők között hajkondicionáló és illatosító funkcióval szerepel az olaj, de kozmetikumokban ritkán használják.

Szerepe a formulában
01módosító
02emelőszer
03harmonizáló
04volumenépítő
05frissesség
Kapható formák
illóolaj rezinoid

Lásd még

6 jegy