Guajakfa

Neve ellenére a guajakfaolaj nem a Guaiacum nemzetség fáiból származik, hanem a palo santo nevű fából (Bulnesia sarmientoi). A fa Dél-Amerikában, a Gran Chaco egy részén honos, Argentína, Bolívia és Paraguay hármashatárának környékén. A Zygophyllaceae családba tartozik. Nemrég Gonopterodendron sarmientoi néven sorolták át. Fáját gyakran „Paraguay lignum vitae” néven forgalmazzák, mivel tulajdonságai és felhasználása hasonlít a Guaiacum nemzetségbe tartozó, közeli rokon „valódi” lignum vitae fákéhoz. Forgalmazzák „vera” vagy „verawood” néven is, ezek a nevek azonban a közelebbi rokon Bulnesia arborea fajra is vonatkozhatnak. A palo santo, spanyolul „szent bot”, a Bulnesia sarmientoi gyakori, de meglehetősen kétértelmű neve. Ugyanezt a nevet viseli a Burseraceae családba tartozó Bursera graveolens is. A geszt barna, fekete és zöld, csíkos. A fa bázissűrűsége 0,92 és 1,1 g/cm³ között van. A geszt színe a világos olajzöldtől a csokoládébarnáig terjed, a szijács többnyire vékony és világossárga. A fa vékony és nyúlánk, néha vasfának is nevezik.

Összetétel és tulajdonságok

A guajakfaolaj sárga vagy zöldessárga, félszilárd massza, amely nagyjából 40 és 50 °C között olvad. Ha megolvasztják, majd szobahőmérsékletre hűtik, sokáig folyékony marad. Fő összetevője a 42 és 72% közötti arányú guajol, mellette bulnezol, δ-bulnezén, β-bulnezén, α-guajén, guajoxid és β-pacsulén van benne. A guajol szeszkviterpenoid alkohol: kristályos szilárd anyag, amely 92 °C-on olvad. Az olaj az emberi bőrre nézve nem számít sem irritálónak, sem szenzibilizálónak, sem fototoxikusnak.

A guajol, más néven champacol, összegképlete C₁₅H₂₆O, moláris tömege 222,37 g/mol. Több növényben előfordul, főleg a guajakolajban és a ciprusfenyőben. Elektrofil brómreagensekkel kezelve mélylila színt ad.

A guajazulén összegképlete C₁₅H₁₈, olvadáspontja 31 és 33 °C között van. Az alacsony olvadáspont miatt nehéz kezelni, szemben a kristályos alapvegyülettel, az azulénnel. Az Egyesült Államokban engedélyezett kozmetikai színezék, és néhány bőrápoló termék összetevője, olyan nyugtató vegyületek mellett, mint az allantoin.

Tárolás és azonosítás

Az olaj alkoholban oldódik, vízben nem. Szorosan lezárt edényben, hűvös, száraz helyen, hőtől és fénytől védve 24 hónapig vagy tovább eltartható. EC-száma 289-632-8, FEMA-száma 2534.

Természetvédelem és felhasználás

Az IUCN Vörös Listájának 2018-as kiadása a Bulnesia sarmientoi fajt veszélyeztetettként sorolta be, mert a Gran Chaco erdeit irtják, és 2001 óta erős a világpiaci kereslet a fája, kivonatai és illóolajai iránt. A faj 2010 óta szerepel a CITES II. függelékében. Az IUCN szerint a világállomány három nemzedék alatt várhatóan mintegy 50%-kal csökken. 1998-ban a faj még alacsony kockázatú, természetvédelmi intézkedésektől függő besorolású volt. A palo santo fáját gravírozásra és tartós faoszlopok készítésére használják. Gyantáját szerves oldószerekkel vonják ki, lakkokat és sötét festékeket készítenek belőle. A fát a dél-amerikai őslakos gyógyászat is használta. Jó faszén és kiváló minőségű faanyag készül belőle, kivonatát pedig bőrgyógyító hatása miatt becsülik. Sűrűsége ellenére könnyen meggyullad, és illatos füstöt ad. Kis darabjait természetes füstölőként égetik spirituális szertartásokon. Matépoharakat faragnak belőle, és egy sört is a fájából készült tartályokban érlelnek. A guajakfaolaj a reneszánsz előtt a szifilisz egyik gyógyszere volt.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.