Hemlokfenyő

TermészetesFÁK ÉS MOHÁKtűlevelű · balzsamos · zöld
SzívjegyPiramis
3/5Erősség
5óTartósság
2Származás
Minta
Hemlokfenyő illatszer-alapanyag
Szívjegy
Tsuga canadensis (keleti hemlokfenyő, tűlevelű)
Meghatározás

Csendes, árnyékos, erdőtalaj-zöld. A hemlokfenyőolaj egy appalache-i őserdő aljnövényzetére emlékeztet: hűvösebb és sötétebb a lucfenyőnél, kevésbé édes a jegenyefenyőnél, a bornil-acetát melege alatt mohás, szinte nyirkos jeggyel. A tűlevelű, amely árnyékban marad.

FÁS ZÖLD FRISS BALZSAMOS GYANTÁS FÖLDES KESERNYÉS
HEMLOKFENYŐOLAJ TSUGAOLAJ KELETI HEMLOKFENYŐOLAJ
Type
Összetevő
Olfactive family
Fás
Source
tűlevelek és ágak
Chemical class
összetett természetes anyag
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
3/5Erősség
Közepes
illaterősség
Tartósság illatcsíkon
5óra
1 ó6 ó24 ó3 nap7 nap400 ó
hígítás: 100 % -os koncentrációban
Termelő országok
Egyesült Államok Kanada

Illat

Hűvös, sötétzöld és balzsamos, mohás-fás alapárnyalattal. A bornil-acetát (40-60%) sima, a kámforéhoz közeli melegséget ad, a kámfor keménysége nélkül: inkább a kérgen megült meleg gyantára emlékeztet, mint gyógyszeres szekrényre. Az α-pinén-frakció (10-20%) kezdeti frissességet hoz, de ez múlékony. Az összbenyomás inkább súlyos és tompa, mint élénk.

A fekete lucfenyőhöz képest a hemlokfenyő sötétebb, kevésbé olajos, fásabb. A balzsamos jegenyefenyőhöz képest hiányzik belőle a mézes édesség és a citrusos lendület. Az erdeifenyőhöz képest nincs benne terpentinélesség. Ha a lucfenyő a boreális erdő lombkoronájára emlékeztet, a hemlokfenyő úgy illatozik, mint a 200 éves faállomány alatti talaj: nyirkos kéreg, bomló tűlevelek, moha a köveken. Erdei csend, nem erdei energia.

Részletesen

A név zavart okoz. A parfümkészítésben a hemlokfenyő kizárólag a Tsuga nemzetségű tűlevelűt jelenti, azon belül a keleti hemlokfenyőt (Tsuga canadensis), nem pedig a mérgező foltos bürköt (Conium maculatum), amely Szókratész halálát okozta. Az angol hemlock köznév a botanika véletlene: a korai telepesek úgy találták, hogy a megtört tűlevelek halványan a mérgező növényre emlékeztetnek, és a tévedés megragadt. A két növénynek egyébként semmi köze egymáshoz. A Conium ernyős gyom, amely piperidin-alkaloidokat termel. A Tsuga a Pinaceae családba tartozó, lassan növő tűlevelű.

A Tsuga canadensis Észak-Amerika keleti részén őshonos, Új-Skóciától az Appalache-hegységen át délre Georgia északi részéig és Alabamáig, nyugatra pedig Minnesotáig. A hűvös, nedves szurdokokat és az északi lejtőket kedveli, árnyéktűrése a tűlevelűeknél szokatlan mértékű. Az idős példányok 50 méteresre is megnőhetnek, és 500 évnél tovább élhetnek. A fajt jelenleg súlyosan fenyegeti a hemlokfenyő-gyapjastetű (Adelges tsugae). Ez a Kelet-Ázsiából származó, növényi nedvet szívó invazív rovar 1951-es virginiai kimutatása óta fák millióit pusztította el.

Az illóolajat a tűlevelekből és a vékony ágakból vízgőzzel desztillálják. Fő összetevője a bornil-acetát: jellemzően az olaj 40-60%-a, ami több, mint a fekete lucfenyőben (30-38%) vagy a közönséges lucfenyőben (14-40%). Az α-pinén 10-20%, a kamfén 8-15%, kisebb arányban triciklén, limonén, mircén és β-pinén is van benne. A magas bornil-acetát-arány adja az olaj jellegzetes karakterét: melegebb, kerekebb és balzsamosabb az α-pinén uralta fenyőolajoknál, mégis sötétebb és kevésbé édes azoknál a balzsamos jegenyefenyőolajoknál, amelyekkel olykor egy csoportba sorolják.

A hemlokfenyőolaj a mai használatban niche alapanyag, amelyet háttérbe szorít a nagyobb mennyiségben előállított fekete lucfenyő és balzsamos jegenyefenyő. Értékét sajátos zöldárnyalata adja: nem a fenyő fényes, tiszta zöldje, nem is a jegenyefenyő mézes zöldje, hanem valami hűvösebb, visszahúzódóbb, közelebb a nedves kéreg és a mély árnyékban álló öreg fa illatához. Természetesítőként szolgál tűlevelű akkordokban, és mélyebbé teszi az erdős kompozíciókat.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.

·

Kapcsolódó: Lucfenyő

Érdekesség

A hemlokfenyő-gyapjastetűt (Adelges tsugae) 1951-ben mutatták ki először a virginiai Richmondban. Az 1,5 mm-es, Japánból származó rovar azóta a keleti hemlokfenyők tízmillióit pusztította el. A rovar a tűlevelek tövénél lévő alapszöveti sejtekkel táplálkozik, és kiüríti a fa tápanyagtartalékait. Egy érett hemlokfenyő a fertőzéstől számított 4-10 éven belül elpusztulhat. A 2020-as évekre a kártevő a Tsuga canadensis szinte teljes őshonos területére átterjedt. Az ökológiai összeomlás átalakítja az erdők lombkoronájának összetételét az Appalache-hegységben, és mivel a hemlokfenyő árnyékot ad a hűvös vizű patakoknak, elvesztése különösen súlyos kárt okoz a vízi ökoszisztémákban.

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A Tsuga canadensis friss tűleveleit és hajtáscsúcsait vízgőzzel desztillálják. Az olaj halványsárgától színtelenig terjedő folyadék, jellegzetes friss-balzsamos, enyhén kámforos illattal. A desztillálást jellemzően kis tételekben végzik kézműves párlók az Egyesült Államok északkeleti részén és Kelet-Kanadában. A hozam a friss növényi anyag tömegének nagyjából 0,5-1,0%-a, ami szerény, de megfelel a többi tűlevelű olajénak. Az olaj összetétele a betakarítás évszakával változik: a téli tűlevelek általában magasabb bornil-acetát-arányt adnak, a nyári szedésben pedig erősebbek a monoterpén-frakciók. Az egész ág desztillálása (tűlevél, kéreg és fa) a profilt a terpenoidokban gazdagabb, kevésbé észterdomináns összetétel felé tolja.

Összegképlet
complex mixture (bornyl acetate C₁₂H₂₀O₂ ~40-60%, key component)
Botanikai név
Tsuga canadensis (keleti hemlokfenyő, tűlevelű)
Megjelenés
halványsárgától sárgáig terjedő tiszta folyadék
Illaterősség
Közepes
Tartósság
5 óra 100,00%-os koncentrációban
Szinonimák
HEMLOKFENYŐOLAJ TSUGAOLAJ KELETI HEMLOKFENYŐOLAJ
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Lobbanáspont
143,00 °F, TCC (61,67 °C)

A parfümkészítésben

A hemlokfenyőolaj (Tsuga canadensis) a szívjegyektől az alapjegyekig ható módosító tűlevelű, erdős és zöld kompozíciókban. Magas bornil-acetát-tartalma (40-60%) tartósabbá teszi a fenyőolajoknál, ezért fás akkordokban enyhe fixálóanyagként is hasznos. Jól illeszkedik a vetiverhez, a tölgymohához, a cédrushoz és a labdanumhoz, mindenhol, ahol sötét, erdős dimenzióra van szükség élénkség és édesség nélkül. A fougère illatokban komorabb tűlevelű tengelyt ad, mint a lucfenyő vagy a jegenyefenyő. A chypre illatokban a mohás-fás alapot erősíti. Az olaj FEMA GRAS minősítésű (FEMA-szám: 3034), és jelenleg nincs rá IFRA-korlátozás, ezért könnyű vele formulát készíteni. Ma inkább azért ritka, mert nehéz hozzájutni, nem az illata miatt: a hemlokfenyő-gyapjastetű az 1980-as évek óta pusztítja a keleti hemlokfenyő állományait.

Szerepe a formulában
01módosító
02természetesítő
03fixálóanyag
04frissesség
05volumenépítő
Kapható formák
illóolaj

Lásd még

6 jegy