Sheavaj

A sheafa termésében vékony, fanyar gyümölcshús veszi körül a viszonylag nagy, olajban gazdag magot, amelyből a vajat nyerik. A magbél, amelyet gyakran tévesen „diónak” neveznek, a sheavaj néven ismert növényi zsírt tartalmazza. A sheafa a Sapotaceae családba tartozik, és a Vitellaria nemzetség egyetlen faja.

Eredet és előállítás

A sheafa Nyugat-Afrika száraz szavannaövezetében nő vadon, nyugaton Szenegáltól keleten Szudánig, egészen az Etióp-magasföld előhegyeiig. Két alfajt különítenek el: a Vitellaria paradoxa subsp. paradoxa nagyjából a nigériai-kameruni határtól nyugatra, a subsp. nilotica nagyjából ugyanettől a határtól keletre él. A fa 10 és 15 éves kora között hozza első termését, teljes termőképességét pedig nagyjából 20 és 30 éves kora között éri el. A termés nagy szilvára hasonlít: hossza 4 és 8 centiméter között van, tömege darabonként 10 és 57 gramm közötti. Egy kilogramm termésből körülbelül 400 gramm száraz mag lesz. A termést az esős évszakban gyűjtik, a földrajzi szélességtől függően általában júniustól augusztusig. A betakarítás körülbelül 2,5 hónapig tart, a munkát többnyire nők és gyerekek végzik.

Kémia és tulajdonságok

A sheavaj öt fő zsírsavból áll: palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav és arachinsav. A zsírsav-összetétel körülbelül 85 és 90% közötti részét a sztearinsav és az olajsav adja. A sztearinsav szilárd állagot ad, az olajsav pedig befolyásolja, hogy a sheavaj a környezet hőmérsékletétől függően mennyire puha vagy kemény. Az ugandai sheavaj olajsavtartalma rendre magas, ezért meleg környezetben folyékony. A Burkina Faso-i Mossi-fennsík vidékéről származó sheavaj átlagos sztearinsavtartalma magasabb, ezért általában keményebb a többi nyugat-afrikai régió sheavajánál. A sheavaj összetett zsír, amely sok el nem szappanosítható összetevőt is tartalmaz. A friss magból készült vaj fehér és jó minőségű, az állott magból készült pedig sötét és kesernyés ízű. Egy 2014-es áttekintés 10 fenolos vegyületet azonosított a sheavajban, közülük nyolc katechin.

Felhasználás

A sheavajat főként a kozmetikai ipar használja bőr- és hajápoló termékekben. Egyes afrikai országokban, például Beninben, étolajnak, vízhatlanító viasznak, hajformázásra, gyertyakészítéshez és gyógykenőcsök összetevőjeként is használják. Időnként más olajokkal keverik, és a kakaóvajat helyettesítik vele, bár az íze érezhetően eltér. A sheasztearint kakaóvaj-egyenértékű zsírként használják a csokoládétermékekben.

Történet és elnevezések

A középkori Saouga falu helyén talált maghéj bizonyítja, hogy a 14. századra már készítettek sheavajat. Nagy-Britanniába 1846-ra már importálták. Az angol „shea” szó a fa bambara nevéből, a sǐ szóból ered. A szenegáli wolof nyelvben a fa neve ghariti, ebből származik a fa és a vaj francia neve, a karité.