Geraniol Geraniol: a rózsa molekulája mindenben | PREMIEREPEAU

A geraniol ott áll szinte minden parfümdobozunk hátoldalán, az allergénlistában, olyan betűtípussal, amelyet nem olvasásra terveztek. Figyelmeztetésként szerepel. Pedig a geraniol az a molekula, amely a legtöbbet teszi a rózsa illatáért. A rózsaolajnak akár 44%-a geraniol. Jelen van a gerániumban, a citronellában, a citromnádban, a palmarosában, a szőlőben, a sörben, a sárgarépában és a kék áfonyában. Ott van a tányérunkon és a kertünkben, és szerepel az amerikai EPA rovarriasztó-nyilvántartásában. Egyetlen molekula, amely egyszerre virág, gyümölcs, növényvédő szer, allergén és parfümalapanyag. Ez az ellentmondás a lényeg. Aki megérti a geraniolt, azt is megérti, hogyan félhetünk ugyanattól az anyagtól az apró betűs részben, és hogyan rajonghatunk érte egy formulában.

10 perc

Mi is valójában a geraniol

A geraniol aciklusos monoterpenoid-alkohol. Összegképlete C₁₀H₁₈O. IUPAC-neve, (E)-3,7-dimethylocta-2,6-dien-1-ol, egy tízszénatomos láncot ír le, amely két kettős kötést és a lánc végén egy hidroxilcsoportot hordoz. Két izoprénegységből épül fel, amelyek fej-farok módon kapcsolódnak: ez a terpénkémia legegyszerűbb építési terve. CAS-száma 106-24-1.

Szobahőmérsékleten tiszta, színtelen vagy halványsárga folyadék. Forráspontja 229 és 230 °C között van. Sűrűsége 0,879 g/ml. Vízben szinte oldhatatlan (0,1 g/l 25 °C-on), etanolban és más szerves oldószerekben viszont jól oldódik, ezért oszlik el olyan hatékonyan a parfümkompozíciókban. Szagküszöbe alacsony: milliárdod résznyi mennyiségben is érezhető.

Maga az illat: édes, virágos, félreérthetetlenül rózsás, enyhe citrusos áttetszőséggel. Nem a feniletil-alkohol púderes, rúzsos rózsája, és nem is a rózsaoxid viaszos zöldje. A geraniol adja a rózsa alapvető ragyogását, azt a részt, amely melegnek és élőnek hat. A növények a citoszolban, a mevalonát (MVA) útvonalon állítják elő. Egy 2023-ban a PNAS-ban megjelent tanulmány szerint a rózsavirágban egy kettős funkciójú geranil/farnezil-difoszfát-szintáz a kulcsenzim: ez termeli a geranil-difoszfát előanyagot. A rózsa nem véletlenül termel geraniolt. Szándékosan termeli, külön enzimrendszerrel, hogy beporzókat vonzzon.

Hol bújik meg: több mint 250 illóolajban és a konyhában

A geraniolt több mint 250 illóolajban azonosították. Ez a szám önmagában a növényvilág egyik legelterjedtebb molekulájává teszi. A mennyisége azonban forrásonként nagyon eltér.

A geraniol csak az egyik. Két másik a linalool és a limonén. Együtt szinte minden parfümünkben ott vannak. A gyűjteményben megbúvó terpének.

A molekula azonban nemcsak virágillatú dolgokban fordul elő. A geraniol természetesen előfordul a szőlőben (főleg a muskotályban, a traminiban és a rizlingben), ahol virágos és gyümölcsös jegyeket ad a bor illatához. A sörben is van. A sárgabarackban, a szilvában, a kék áfonyában, a szederben, a sárgarépában és a grépfrútlében. A neroliban, a citromnádban, a korianderben, a gyömbérben, a szerecsendióban és a kakukkfűben. Az amerikai FDA élelmiszer-ízesítőként GRAS-nak (Generally Recognized As Safe, vagyis általánosan biztonságosnak elismert) minősíti a geraniolt. Az élelmiszerekben körülbelül 10 ppm koncentrációban citrusos és gyümölcsös ízt ad.

Amikor tehát a „geraniol” szót látjuk egy parfümdoboz hátoldalán, olyan molekulát nézünk, amelyet egész életünkben ettünk gyümölcssalátában és ittunk borban. A címkén klinikainak hangzik. Valójában a növényvilágból jön.

Öt jel arra, hogy a parfüm megromlott. Az egyik egészségügyi kockázatra utal. Ellenőrizze most a sajátját.

A frangipánit olyan parfümről nevezték el, amelyben nem volt frangipáni. A virág azóta sem hagyja magát flakonba zárni. A trópusi parfümkészítés szellemjegye.

Az első formulát akár ezen a hétvégén összekeverhetjük öt alapanyagból. A mesterség abban a távolságban rejlik, amely ezt a szakmai munkától elválasztja. A konyhától a laborig.

A három rózsaalkohol: geraniol, citronellol, nerol

A rózsaolaj nem egyetlen molekula. Több mint 300 illékony vegyület keveréke. A munka oroszlánrészét azonban három monoterpenoid-alkohol végzi. Közeli rokonok, ugyanannak a tízszénatomos váznak a változatai, és ha megértjük, miben különböznek, megértjük, hogyan építi fel a parfümőr a rózsát.

Szerkezetileg a geraniol és a nerol geometriai izomerek. Az egyetlen különbség a C2=C3 kettős kötés körüli elrendeződés. A geraniolban (E izomer) a metil- és a hidroximetilcsoport ugyanazon az oldalon áll. A nerolban (Z izomer) ellentétes oldalon. A citronellol akkor keletkezik, ha ezt a kettős kötést teljesen hidrogénezzük, vagyis telítjük. Három szorosan rokon szerkezet. Három különböző illat.

A rózsaolajban mennyiségre a citronellol van a legtöbb, szinte teljes egészében (S)-enantiomerként. Ez adja a harmatos, szappanos lágyságot, amelyet a rózsaillatú termékekből ismerünk. A geraniol az édességet és a melegséget adja, azt a részt, amely ragyog. A nerol frissességet és áttetszőséget ad, a nedves szirom jellegét, amelytől az akkord nem lesz émelyítő. Egy negyedik vegyület, a feniletil-alkohol (a rózsaolajban körülbelül 1 és 3% között) adja a mézes, szinte narkotikus oldalt.

Aki rózsaakkordot épít, lényegében ezt a négy molekulát keveri különböző arányban, majd eldönti, mit rétegez még rá. A rózsát nem készen találják. Megszerkesztik.

Hogyan használják a parfümőrök a geraniolt

A geraniol a parfümipar egyik legszélesebb körben használt molekulája. A piacon kapható kozmetikai termékek nagyjából 33%-ában van geraniol. Nem mindig a rózsajellege miatt. A geraniol édesítő, virágosító anyag, az a molekula, amelytől a kompozíció kinyílik.

A rózsaakkordokban ez adja a meleg magot. Ha a geraniolt citronellollal és kevés gerániumolajjal párosítjuk, máris van egy működő rózsa, amely természetesnek hat. Adjunk hozzá damaszcenonokat (azokat a nyomnyi ketonokat, amelyek már 0,01%-os koncentrációban is gazdaggá teszik a rózsaolajat), és az akkord mélységet kap. A geraniol és a citronellol egyensúlya dönti el, hogy a rózsa töröknek vagy bolgárnak hat, melegnek vagy hűvösnek, klasszikusnak vagy modernnek.

A rózsán túl a geraniol az őszibarack, a málna, a grépfrút, a citrom, a görögdinnye és a kék áfonya akkordjaiban is szerepel. A fehér virágos kompozíciókban testet és fényt ad. A parfüm középső regiszterében van otthon: általában szívjegynek tartják, de olyan sokáig kitart a bőrön, mint egy alapjegy.

A molekula sokoldalúsága az egyensúlyából fakad: elég édes, hogy támogassa a virágokat, elég áttetsző, hogy ne nyomja el a citrusokat, és elég kitartó, hogy elnehezítés nélkül rögzítse a kompozíciót. A PREMIEREPEAU Rose Monotone illata ezt a kettős természetet használja: rózsaalapanyagokat párosít kristályos licsivel, így az illat egyszerre virágos és ásványos, meleg és éles. A geraniol szerepe ebben a felépítésben szerkezeti: melegséggel köti össze a rózsa oldalait és a hűvösebb fejjegyeket.

Az allergénparadoxon

Az 1223/2009 számú EU-rendelet értelmében a geraniol is azon 26 illatanyag közé tartozik, amelyet a kozmetikai termékek címkéjén külön fel kell tüntetni, ha koncentrációja meghalad bizonyos küszöböket: 0,001% a nem leöblítendő termékekben (krémek, testápolók, parfüm) vagy 0,01% a leöblítendő termékekben (sampon, tusfürdő). 2023 augusztusában az EU 82 anyagra bővítette a listát, és most már a geraniolszármazékokat, például a geranialt és a geranil-acetátot is szigorúbban figyelik.

A címkézési kötelezettség ésszerű. Egyesek allergiásak a geraniolra. A kérdés az, hányan.

A tiszta geraniol a dermatitiszes betegek 0,15 és 1,1% közötti részénél vált ki pozitív epikután tesztreakciót. Innen bonyolódik a kép. A geraniol levegővel érintkezve oxidálódik. Az oxidált geraniol lényegesen erősebb szenzibilizáló: a betegek 0,92 és 4,6%-ánál ad pozitív reakciót. Egy svéd többközpontú vizsgálat szerint a vazelinben oldott, 6%-os tiszta geraniol 1%-ban adott pozitív reakciót, az ugyanilyen koncentrációjú oxidált geraniol 3%-ban, 11%-os koncentrációban pedig 8%-ban. A bőrön lévő allergén nem egészen ugyanaz a molekula, amely elhagyta a flakont.

A geraniol a Fragrance Mix I hét összetevője közül az egyik. Ez a keverék évtizedek óta az illatallergia szűrésének klinikai standard eszköze. Az FM I-re való szenzibilizáció aránya az európai dermatitiszes betegek között körülbelül 6,8%, de ez a szám mind a hét összetevőre együtt vonatkozik, nem csak a geraniolt.

A paradoxon megmarad: egy molekula, amely természetesen jelen van a rózsában, a szőlőben, a bogyós gyümölcsökben, a sárgarépában, a sörben, a borban és több mint 250 növényfajban, figyelmeztető címkét igényel, ha parfümben szerepel. Esszük. Isszuk. Minden kertben belélegezzük. De amikor a parfümőr flakonba teszi, deklarált allergénné válik. A szabályozás azt a kevés embert védi, aki reagál rá. Azt a félrevezető látszatot is kelti, hogy a parfümök összetevői szintetikus veszélyforrások, nem pedig ugyanazok a molekulák, amelyektől a virágok virágillatúak.

A rovarriasztó a csokorban

1999-ben a Floridai Egyetem entomológusa, Jerry Butler a geraniolt azonosította a DEET első hatékony, növényi eredetű alternatívájaként. „Zöld” terméknek nevezte, mert olyan növényekből vonják ki, amelyek az őket fogyasztó rovarok ellen alakítottak ki védelmet. A vegyület a bőrre felvíve nagyjából két-négy órás védelmet nyújt szúnyogok, kullancsok, tűzhangyák és törpeszúnyogok ellen.

Az EPA a geraniolt a rovarriasztó termékek hatóanyagaként sorolja be, bár szabályozási különbséget tesz: az illóolajokból kivont természetes geraniol biztonságossága és hatékonysága emberen nem szabályozott, a szintetizált geraniolé viszont igen. A molekula ugyanaz. A szabályozási út nem. Ez az ellentmondás többet mond a bürokratikus kategóriákról, mint a kémiáról.

A növények számára ez az eredeti funkció. A növények nem azért termelik a geraniolt, hogy az embert vonzzák. Egy kémiai védelmi rendszer részeként alakult ki. Ugyanaz a monoterpenoid útvonal, amely a geraniolt termeli, citronellalt is ad (ez a citronellaolaj fő összetevője), továbbá más vegyületeket, amelyek elriasztják a növényevő rovarokat. Müller és munkatársai 2009-es tanulmánya a Journal of Vector Ecology folyóiratban a geraniolt, a linaloolt és a citronellaolajat vizsgálta szúnyogokkal szemben, és megerősítette a geraniol hatékonyságát, bár a szintetikus DEET-nél rövidebb védelmi idővel.

A kettős szerep feltűnő. Az a molekula, amely vonzza a beporzókat, ugyanaz, amelyet a csípő rovarok elkerülnek. A környezet határozza meg a funkciót, a koncentráció a hatást. A virág a geraniollal egyszerre mondja a méheknek, hogy jöjjenek, a szúnyogoknak pedig, hogy menjenek, ugyanazzal a vegyülettel. A parfümkészítés örökli ezt a kettősséget: a geraniol a formulában nem egyetlen dolgot csinál. Azt teszi, amit a körülötte lévő kompozíció kér tőle.

Az illaton túl: amit a farmakológia kiderített

A South African Journal of Botany 2022-es összefoglalója a geraniol illaton túli farmakológiai tulajdonságait is számba vette: antimikrobiális, gombaellenes, gyulladáscsökkentő, antioxidáns, májvédő, szívvédő és idegvédő hatásokat. A Molecules 2023-as áttekintése kifejezetten a geraniol rákellenes potenciáljára összpontosított, és citotoxikus hatást dokumentált a vastagbélrák-sejtekkel szemben (IC₅₀ = 32,1 μg/ml a LoVo sejtvonalban) és a gliómasejtekkel szemben (IC₅₀ = 41,3 μg/ml az U87 vonalban). A geraniolról kimutatták, hogy apoptózist vált ki, megállítja a sejtciklust, és hat bizonyos molekuláris célpontokra, köztük a p53-at és a STAT3-at.

Az antibakteriális adatok ugyanilyen figyelemre méltók. A Journal of Essential Oil Research 2020-as áttekintése olyan tanulmányokat gyűjtött össze, amelyek a geraniol hatását igazolják légúti kórokozókkal, bőrből izolált törzsekkel és élelmiszer-eredetű baktériumokkal szemben. A minimális gátló koncentráció a Candida és a Staphylococcus fajokkal szemben akár 600 μg/ml-ig csökken.

Mindez nem azt jelenti, hogy a parfümöt gyógyszerként kellene használni. A farmakológiai és a parfümökben használt koncentrációk más nagyságrendűek, más a bejuttatás módja, és egészen más a környezet. A kutatások viszont megmutatnak valamit, amit a parfümipar régóta sejt: az érdekes illatú molekulák általában olyanok, amelyek a biológiai rendszerekben is érdekes dolgokat tesznek. A növények nem azért fejlesztették ki a geraniolt, mert nekünk jó az illata. Azért fejlesztették ki, mert megvédi őket, magához vonzza a szövetségeseiket, és megmérgezi az ellenségeiket. Nekünk történetesen szépek a mellékhatások.

Akit érdekel, hogy a geraniol egyszerre a rózsa szíve és bioaktív vegyület, a PREMIEREPEAU Discovery Set hét illatában ugyanilyen komolyan vett alapanyagokat talál. Grasse-i alapanyagokból készülnek, és úgy állították össze őket, hogy órákon át alakuljanak a bőrön. Olyan kompozíciók, amelyekben a geraniolhoz hasonló molekulák nem puszta díszek. Szerkezeti elemek.

Gyakori kérdések

Mi a geraniol?

A geraniol aciklusos monoterpenoid-alkohol (C₁₀H₁₈O), édes, virágos, rózsaszerű illattal. Több mint 250 illóolajban természetes módon előfordul, például a rózsa-, a palmarosa-, a citronella-, a geránium- és a citromnádolajban. A parfümkészítés egyik legszélesebb körben használt molekulája, az amerikai FDA pedig élelmiszer-ízesítőként GRAS-nak minősíti.

Biztonságos a geraniol a parfümben?

A legtöbb ember számára igen. A tiszta geraniol a klinikai epikután tesztekben a dermatitiszes betegek 0,15 és 1,1% közötti hányadánál okoz kontaktallergiát. Az oxidált forma (amely idővel levegővel érintkezett) az erősebb szenzibilizáló. Az uniós szabályozás szerint a nem leöblítendő kozmetikumokon fel kell tüntetni a geraniolt, ha mennyisége meghaladja a 0,001%-ot. Így az a kevés ember is tájékozódhat, aki reagálhat rá.

Miért szerepel a geraniol allergénként a parfümdobozokon?

Az 1223/2009 számú uniós rendelet 26 illatanyag (számuk 2023-ban 82-re nőtt) egyedi feltüntetését írja elő a kozmetikai címkéken, meghatározott küszöbérték felett. A geraniol is közéjük tartozik. Ez nem jelenti azt, hogy a legtöbb ember számára veszélyes. Ugyanaz a molekula, amely természetesen jelen van a rózsában, a szőlőben és több száz gyakori növényben és élelmiszerben.

Mi az a geraniololaj?

Geraniololajon általában a sok geraniolt tartalmazó illóolajokat értik, leggyakrabban a palmarosaolajat (70 és 90% közötti geraniol-tartalommal) vagy a rózsageránium-olajat (20 és 40% között). Ezeket az olajokat parfümkészítésben, aromaterápiában, bőrápolásban és természetes rovarriasztó készítményekben használják. A tiszta geraniol izolált illatmolekulaként is kapható.

A geraniol természetes rovarriasztó?

Igen. A geraniol az amerikai EPA nyilvántartásában hatóanyagként szerepel a rovarriasztó termékekben. A Floridai Egyetem kutatása a DEET hatékony, növényi eredetű alternatívájaként azonosította, amely két-négy órás védelmet nyújt szúnyogok, kullancsok és más csípő rovarok ellen. A növények részben a növényevő rovarok elleni védekezésként fejlesztették ki a molekulát.

Mi a különbség a geraniol és a citronellol között?

Mindkettő monoterpenoid-alkohol, és a rózsaolaj fő összetevői közé tartozik. A citronellol (a rózsaolaj 30 és 40%-a) lágyabb, harmatosabb, szappanos rózsaillatú. A geraniol (~20%) édesebb, melegebb és ragyogóbb. Kémiailag a citronellol a telített forma: a geraniolban jelen lévő C2-C3 kettős kötés redukálódott. Általában együtt használják őket természetes illatú rózsaakkordok felépítéséhez.

Rózsaillatú a geraniol?

A geraniol édes, meleg, virágos illatú, amelyet a legtöbben rózsásnak éreznek. A rózsaszirom jellegzetes illatát adó fő molekulák egyike. Az élethű rózsaillathoz azonban további vegyületek kellenek, főként citronellol, nerol, feniletil-alkohol és nyomnyi damaszcenon, amelyek mindegyike a teljes rózsaprofil más-más oldalát adja.

Hol fordul elő a geraniol a természetben?

A geraniol több mint 250 növényfajban fordul elő. A legmagasabb koncentrációban a palmarosaolajban (70 és 90% között), a rózsaolajban (~44%) és a citromnádban (~60%) van jelen. Van belőle a citronellában, a gerániumban, a neroliban, a korianderben, a gyömbérben, a szerecsendióban és a kakukkfűben is. Az illóolajokon túl természetesen előfordul a szőlőben, a sárgabarackban, a szilvában, a kék áfonyában, a sárgarépában, a sörben és a borban.