α-humulén

FélszintetikusFÁK ÉS MOHÁKfás · földes · gyógynövényes
AlapjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
6Származás
Minta
α-humulén illatszer-alapanyag
Alapjegy
A Humulus lupulus (komló), a Zingiber zerumbet (sampongyömbér) és a Cannabis sativa fő alkotóeleme
Meghatározás

Száraz, fás-zöld, alatta váratlanul vizes réteggel. Összetört komlótobozok illata egy hideg raktárban: kesernyés, gyógynövényes, halványan óceáni.

FÁS FÖLDES GYÓGYNÖVÉNYES
HUMULENE ALPHA-HUMULENE HUMULENE
Type
Összetevő
Olfactive family
Fás
Source
komló, zsálya, gyömbér
Chemical class
terpenoid (szeszkviterpén)
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Kína Csehország Németország India Délkelet-Ázsia Egyesült Államok

Illat

Fás-földes nyitás sajátos vizes-tengeri háttérrel, amely a legtöbb szeszkviterpéntől megkülönbözteti. Szárazabb és zöldebb, mint a β-kariofillén, annak borsos-szegfűszeges csípése nélkül. A középső fázisban halvány, zsályás füvesség jelenik meg. A bőrön a fás-ásványos maradvány csendesen kitart, mint eső után a nedves kő illata: tiszta, nem nehéz.

Részletesen

CAS 6753-98-6. Monociklusos szeszkviterpén (C₁₅H₂₄, MW 204,35), elavult szinonimája az alfa-kariofillén. Nevét a Humulus lupulus (közönséges komló) növényről kapta, amelyből először izolálták. A β-kariofillén konstitúciós izomerje: ugyanazok az atomok, más gyűrűgeometria. Míg a β-kariofillén biciklusos, feszült ciklobutángyűrűvel, az α-humulén 11 tagú makrociklus három belső kettős kötéssel. Ez a nyitott gyűrűszerkezet laposabb, kevésbé fűszeres karaktert ad neki.

Illata először fás és földes, majd szokatlan vizes-tengeri jelleg tárul fel: nagyon kevés természetesen előforduló terpén tud ilyet. Alatta száraz, kesernyés-gyógynövényes réteg ül, amely a két ujj között megdörzsölt zsályalevélre emlékeztet. Hiányzik belőle a β-kariofillén borsos csípése. Szagolócsíkon az első órában zöld-fás, majd csendes, szinte ásványos szárazság marad belőle.

Sok van belőle a komlóban (a nemes fajták, például a Hallertau és a Saaz illóolajának akár 40%-a), a zsályában (Salvia officinalis), a gyömbérben (Zingiber officinale) és a Cannabis sativa növényben. A molekula ezekben a forrásokban szinte mindenhol a β-kariofillénnel együtt fordul elő. A sörfőzésben a 3:1 feletti humulén-kariofillén arány határozza meg az európai nemes komlók aromaprofilját.

A parfümkészítésben az α-humulént ritkán használják izolátumként. A komlóabszolúon, a muskotályzsályaolajon vagy a gyömbér CO2-kivonatain keresztül jut be a kompozíciókba. Értéke a vizes-fás áthidaló képességében rejlik: szintetikus ózonos jegyek nélkül köti össze az akvatikus akkordokat a gyógynövényes-zöld szerkezetekkel. Gőznyomása 25 °C-on körülbelül 0,01 mmHg, ami a szív- és alapjegyek közötti helyzetnek megfelelő, mérsékelt tartósságot igazol.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.

·

Kapcsolódó: Éger · Amarant · Amberever · Amburanakéreg · Antillone · Almafa · Araukária

Érdekesség

A sörfőzésben a komlóolaj humulén-kariofillén aránya a komló nemességének meghatározó mérőszáma. A 3:1 feletti arány jellemzi a klasszikus európai nemes komlókat (Saaz, Hallertau Mittelfrüh, Tettnang, Spalt), és ebből adódik a pilsnerekben és a lagerekben nagyra becsült virágos-gyógynövényes-fűszeres aromaprofil. Az amerikai típusú komlóknál alacsonyabb arány jellemző, magasabb mircéntartalommal, ami helyette citrusos-gyantás karaktert ad.

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A komló (Humulus lupulus) illóolajából izolálják vízgőz-desztillációval, majd frakcionált desztillációval különítik el a vele együtt előforduló β-kariofilléntől és mircéntől. Alternatív módszer a szuperkritikus szén-dioxidos (CO2) extrakció 40-50 °C-on és 150-400 bar nyomáson, amely megőrzi a hőérzékeny frakciókat. A komlóolaj hozama jellemzően a szárított toboz tömegének 0,5-1,5%-a. Ezen az olajon belül az α-humulén aránya fajtától függően 15-40%, a nemes fajták (Hallertau, Saaz) a felső tartomány felé hajlanak. Szintetikus vagy félszintetikus izolátumként is kapható. A nagy tisztaságú α-humulén növényi hozama fajonként ingadozó, és egyetlen növényi forrás sem bizonyult megbízható, nagy koncentrációjú utánpótlásnak.

Összegképlet
C15H24
CAS
6753-98-6
Botanikai név
A Humulus lupulus (komló), a Zingiber zerumbet (sampongyömbér) és a Cannabis sativa fő alkotóeleme
Megjelenés
Színtelen vagy halványsárga folyadék fás, földes-fűszeres illattal
Szinonimák
HUMULENE ALPHA-HUMULENE HUMULENE
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Nem tartozik IFRA-szabvány hatálya alá (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Forráspont
99,00 és 100,00 °C között, 3,00 mm Hg nyomáson
Lobbanáspont
194,00 °F, TCC (90,00 °C)
Relatív sűrűség
0,88900 és 0,89500 között, 25,00 °C-on.
Törésmutató
1,49900 és 1,50500 között, 20,00 °C-on.

A parfümkészítésben

Háttér-módosító és természetközeli áthidaló jegy. Az α-humulén önálló izolátumként ritkán szerepel az illatkompozíciókban: azokon az illóolajokon és abszolúkon keresztül hat, amelyek tartalmazzák (komlóabszolú, muskotályzsálya, gyömbér CO2-kivonata). Fő értéke a szokatlan vizes-fás jelleg: természetes, gyógynövényes közegbe ágyazhatja az akvatikus vagy tengeri akkordokat, szintetikus ózonos anyagok (például a Calone) nélkül. A gyógynövényes-aromás családokban (fougère, aromás chypre) a földes mélységet erősíti. A kannabisz vagy a sör ihlette akkordokban (ez kicsi, de élénk szegmens) ez adja a jellegzetes, valósághű komlós jelleget. Összetett gyógynövényes bázisokban a β-kariofillénnel, a mircénnel és a linaloollal együtt dolgozik. Mérsékelt tartóssága (gőznyomása 25 °C-on ~0,01 mmHg) a szív- és az alapjegyek közötti átmeneti zónába helyezi, valódi fixálóanyagnak nem tekinthető.

Szerepe a formulában
01módosító
02harmonizáló
03fixálóanyag
Kapható formák
illóolaj szintetikus

Lásd még

7 jegy