A gyapot (Gossypium nemzetség) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó cserje. Kinyílt szirmai halványsárgák vagy fehérek.
A Gossypium hirsutum, más néven felföldi gyapot vagy mexikói gyapot, a világon a legszélesebb körben termesztett gyapotfaj. A világ gyapottermelésének mintegy 90%-a ebből a fajból nemesített fajtákból származik. Őshazája Mexikótól Ecuadorig és Brazília északkeleti részéig terjed. Eredeti elterjedési területének központja a Yucatán-félsziget, ahol a kutatók a vadon gyűjtött minták között a legnagyobb genetikai sokféleséget találták.
A virág fejlődése
A gyapot termőágainak minden szárcsomóján virágbimbó képződik, angol neve square. A növény legalsó bimbói fejlődnek ki először. Az első bimbó a növekedés kezdete után 35-45 nappal jelenik meg, a virág teljes kifejlődéséhez pedig 25 nap kell.
Fajok és rost
A gyapot puha, pihés növényi rost, amely a magokat védő tokban nő, és szinte tiszta cellulózból áll. Kereskedelmi céllal négy fajt termesztenek: a felföldi gyapotot (Gossypium hirsutum), a trópusi Dél-Amerikából származó, extra hosszú szálú Gossypium barbadense fajt, az Indiából és Pakisztánból származó fás gyapotot (Gossypium arboreum) és a levantei gyapotot (Gossypium herbaceum).
·
Lásd még: Acerolavirág · Selyemakác · Ánizsaldehid · Almavirág · Fátyolvirág · Habszegfű · Ágyúgolyófa-virág · Ciklámen