Szalma

Száraz, poros, napszítta növényi jelleg. Pajtában érlelt, vágott széna: meleg, enyhén édes, a száradó fű kumarinos és laktonos felhangjaival.
- Type
- Akkord
- Olfactive family
- Virágos
- Source
- A parfümőr képzelete: a szárított gabonaszárak ihlették, száraz, aranyszínű, napszítta széna jellegével
Illat
Részletesen
Érdekesség
A kumarint, amely a szalma édes illatát adja, 1820-ban izolálták először tonkababból, és ez volt az első laboratóriumban szintetizált természetes anyag (William Henry Perkin, 1868).
Kinyerés és kémia
Kinyerési módszer
Kereskedelmi szalmakivonat nincs. A legközelebbi természetes alapanyag a szénaabszolú. A szalma jellegét kumarinból, laktonokból és száraz, növényi jellegű szintetikus anyagokból építik újra.
- Összegképlet
- Complex mixture; key odorants: coumarin (C₉H₆O₂), furfural (C₅H₄O₂)
- CAS
- Not assigned (no standardized essential oil)
- Botanikai név
- Triticum aestivum (búzaszalma, a leggyakoribb) különféle gabonafüvek
- Megjelenés
- Színtelen vagy halványsárga tiszta folyadék
- Illaterősség
- Közepes
Nem alkalmazható: akkord vagy fogalom, nem önálló alapanyag
- Jegy
- Szárított gabonaszárak, a parfümkészítésben illatfogalomként használják
A parfümkészítésben
Szívjegyből alapjegybe átvezető módosító, amely meleg, mezőgazdasági szárazságot ad. Kulcsmolekulái: kumarin, furfurol, laktonok. Vidéki hangulatot és napfényes melegséget visz a kompozícióba. Levendulával, száraz fás jegyekkel, tonkababbal és mézzel illik össze.