Fahéjsav
Halványan balzsamos, mézes, szinte illattalan. A fahéjsav csendes molekula: értéke vegyi, mert kifejezőbb fahéjsav-származékok előanyaga.
- Type
- Összetevő
- Olfactive family
- Fűszeres
- Source
- szintetikus molekula
- Chemical class
- fenilpropanoid (sav)
Illat
Részletesen
Kinyerés és kémia
Kinyerési módszer
Szintetikusan állítják elő Perkin-reakcióval (benzaldehid kondenzációja ecetsav-anhidriddel) vagy Knoevenagel-kondenzációval. A balzsamokban természetesen előfordul, de kereskedelmi célra nem vonják ki belőlük. A fahéjsav szintézisére szolgáló, 1868-ban kidolgozott Perkin-reakció a szerves kémia egyik legrégebbi névreakciója.
- Összegképlet
- C9H8O2
- CAS
- 140-10-3
- Botanikai név
- Nem értelmezhető: a fahéjban (Cinnamomum spp.), a sztoraxbalzsamban és a sheavajban természetesen előfordul, de főként szintetikusan állítják elő
- Megjelenés
- Halvány ámbraszínű por
- Illaterősség
- Alacsony
- Tartósság
- 340 óra, 20%-os dipropilénglikolos oldatban
- Szinonimák
- 3-Fenilakrilsav, transz-fahéjsav
Nem tartozik IFRA-szabvány hatálya alá (51. módosítás)
- Forráspont
- 300 °C
- Olvadáspont
- 133 °C (transz-izomer)
- Relatív sűrűség
- 1,248 (20 °C-on)
A parfümkészítésben
Vegyi köztitermék és a természetes balzsamok egyik kisebb alkotóeleme. A fahéjsavat nem használják önálló parfümőri alapanyagként. Jelentősége szerkezeti: a gyakran használt cinnamátészterek (fahéjaldehid, fahéjalkohol, metil-cinnamát) alapvegyülete. A balzsamokban a fahéjsav és észterei együtt adják a meleg, balzsamos karaktert. A molekula ráadásul elnyeli az UV-sugárzást, így a fényvédők kémiájában is szerepe van.
Lásd még
6 jegy