Hevített fém

AkkordTERMÉSZETES ÉS SZINTETIKUS, NÉPSZERŰ ÉS FURCSAfémes · gombás · vér
SzívjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
—Származás
Minta
Hevített fém illatszer-alapanyag
Szívjegy
Fantázia/koncepció
Meghatározás

A kézzel megérintett fémek fémes szaga testszag: a fém és a bőr reakciójából keletkezik, nem magának a fémnek az illata. Fő illatanyaga, az okt-1-én-3-on, erős, fémes, gombaszerű illatú.

FÉMES GOMBÁS DOHOS VÉRSZAGÚ
Type
Akkord
Olfactive family
Ámbrás & pézsmás
Chemical class
Keton (fő illatanyag: 1-oktén-3-on)
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy

Illat

Az okt-1-én-3-on illatát véresnek, fémesnek és gombaszerűnek írják le. Az ember már nagyon kis koncentrációban is érzékeli, és gombaszerű, fémes szagnak érzi. A megérintett vas szagát dohosnak írják le. Ha izzadt tenyér ér a vashoz, fokhagymás árnyalatú fémes illat keletkezhet. A fém szagáért felelős vegyületek közül az okt-1-én-3-on után a narancshéjra emlékeztető, virágos illatú dekanal és a faggyús, gyümölcsös illatú nonanal következik.

Részletesen

A fémes illat eredete

A vas- és réztárgyak fémes szaga nem magától a fémtől származik. A réz hasonlóan hat: ez magyarázza a rézötvözetből vert érmék kézbevétele után érezhető fémes illatot. Az okt-1-én-3-on más néven 1-oktén-3-on, oktenon vagy amil-vinil-keton. A bőr lipid-peroxidjai és a Fe²⁺ reakciójában keletkezik, lebomlási redukciós termékként. A bőr lipid-peroxidjai a bőrlipidek oxidációjával képződnek, vagy enzimatikusan, lipoxigenázok révén, vagy a levegő oxigénje hatására. Vas érintésekor a reakcióhoz szükséges vasionok úgy keletkeznek, hogy a bőrön lévő izzadság korrodálja a vasat. Az okt-1-én-3-on szagküszöbe 0,03 és 1,12 μg/m³ között van.

Dietmar Glindemann, a Lipcsei Egyetem kutatója, és munkatársai 2006-ban az Angewandte Chemie folyóiratban közölték az eredményeket. Hét kísérleti személy azonnal dohos, fémes szagot érzett, amikor a keze fémes vashoz vagy kétszeresen pozitív töltésű vasionok oldatához ért. A kutatók felfogták a vastárgyakat kézbe vevő emberek bőréből felszálló gőzöket, és a gázokban több aldehidet és ketont találtak. A teljes szagkoncentráció mintegy harmadát az okt-1-én-3-on adja, több C6-C10 n-alkanal és egyéb telítetlen aldehidek, ketonok mellett. Ha vért dörzsölnek a bőrre, ugyanazokból az illatmolekulákból hasonló fémes szag keletkezik.

Más fémes szagok

A szenet és foszfort tartalmazó öntöttvas és acél savak hatására fémes, fokhagymás szagot áraszt. Ezt a szerves foszfinok okozzák, főként a metilfoszfin és a dimetilfoszfin, nem pedig a tiszta foszfin, amely belélegezhető koncentrációban lényegében szagtalan. Az izzadság savai a vasban jellemzően jelen lévő szén- és foszforszennyeződésekkel reagálnak, és illékony, erős szagú szerves foszfinok keletkeznek.

Az illatanyag ipari forrása

Egy kanadai autófényező üzem közelében az emberek meglepődve éreztek gombaszagot. Az okt-1-én-3-onból eredt, amely akkor képződött, amikor a festékgyanták metanálja reakcióba lépett a heptán-2-on oldószerrel.

·

Kapcsolódó: Aldron · Ambretone · Pézsmamályvamag · Ambrettolid (természetes pézsma) · Ambrinol · Korallzátony · Ciklopentadekanolid · Exaltolide

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

Érintkezéskor keletkezik: lebomlási termékként marad vissza, amikor a vas(II)-ionok reakcióba lépnek a bőr lipid-peroxidjaival.

Összegképlet
N/A — key odorant: 1-octen-3-one C₈H₁₄O (blood, metallic, mushroom-like)
CAS
4312-99-6 (1-octen-3-one, key odorant)
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Forráspont
56-60 °C, 16 Hgmm nyomáson (1-oktén-3-on)
Lobbanáspont
35 °C (1-oktén-3-on)
Jegy
A vassal érintkező bőr fémes szagát főként az 1-oktén-3-on okozza.

A parfümkészítésben

Fő illatanyagát, az okt-1-én-3-ont, az illatmolekulák között a ketonok közé sorolják.

Szerepe a formulában
01módosító
02jellegadó jegy
Kapható formák
szintetikus

Lásd még

6 jegy