A leander (Nerium oleander) cserje vagy kisebb fa, amely a Földközi-tenger vidékétől keletre egészen Dél-Ázsiáig őshonos: elterjedési területe Marokkótól és Portugáliától Indiáig és Mianmarig húzódik. Jelenleg ez az egyetlen faj, amelyet a Nerium nembe sorolnak, a meténgfélék (Apocynaceae) családjában.
A növény
A leander 2-6 méter (7-20 láb) magasra nő. Levelei párosával vagy hármas örvökben állnak, vastagok, bőrneműek és sötétzöldek. Virágai fürtökben nyílnak az ágak végén, a vadon élő növényeken rózsaszínek. A termesztésben a fehértől a sötétvörösig terjedő, nagyobb vagy telt virágú fajták is gyakoriak.
A leandert a mérsékelt és a szubtrópusi égövben is széles körben termesztik betelepített dísz- és tájépítészeti növényként. Jól tűri a szárazságot és az elárasztást is, a tartós fagyot viszont nem.
Az illat kémiája
A linalool könnyű, virágos, enyhén fűszeres illatot ad, a virág mandulás jegyét pedig a benzaldehidhez kötik.
Mérgező hatás
A leander a legmérgezőbb dísznövények közé tartozik, ártalmas hatását főként szívglikozidok, elsősorban az oleandrin okozzák. A növény minden része mérgező, szárítva is. Keserű íze miatt az ember és a legtöbb állat számára élvezhetetlen, ezért a mérgezés ritka, és az emberi halálozás általános kockázata alacsony. Nagyobb mennyiség lenyelése hányingert, hányást, fokozott nyálelválasztást, hasi fájdalmat, véres hasmenést és szívritmuszavart okozhat. A növényi nedvvel való tartós érintkezés bőrirritációt, szemgyulladást és dermatitiszt válthat ki.
Az oleandrin szívglikozid, amely a sejt alapvető folyamatait zavarja, elsősorban a Na-K ATPáz gátlásával. Színtelen, szagtalan, tű alakú kristályokat alkot, amelyek igen keserűek.
Hagyomány és történelem
Az ókori marokkói Volubilis városa talán a virág berber nevéről (alili vagy oualilt) kapta a nevét. A növény mérgező volta egy városi legenda középpontjába állította, amelyet több kontinensen, több mint egy évszázada jegyeznek fel. A legendában egy család vagy egy cserkészcsapat életét veszti, miután leanderágakon, tábortűz felett sütött ételt evett.
Idősebb Plinius leírta Pontosz egy vidékét, ahol a méz azért volt mérgező, mert a méhek mérgező virágokat poroztak be. Ezeket a virágokat olykor tévesen leandernek fordították, a leander virágában azonban nincs nektár, így nektáron keresztül nem adhat át mérget.
Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.
·
Kapcsolódó: Acerolavirág · Selyemakác · Ánizsaldehid · Almavirág · Fátyolvirág · Habszegfű · Ágyúgolyófa-virág · Gyapotvirág
