Az uszadékfa többnyire olyan fák egészének vagy részének maradványa, amelyeket árvíz, viharos szél vagy más természetes jelenség vagy a fakitermelés juttatott az óceánba. Fafúró ászkarákok, hajóférgek és baktériumok bontják le a fát, és fokozatosan tápanyaggá alakítják, amely visszajut a táplálékhálózatba. A részben lebomlott fát a víz olykor partra veti, ahol madaraknak, növényeknek és más fajoknak ad menedéket, az uszadékfa pedig homokdűnék alapja is lehet.
Sodort faanyag
Az uszadékfa egyik csoportja a sodort faanyag: ide tartoznak az ember készítette fatárgyak maradványai, például az épületek és berendezésük, amelyeket viharok sodortak a tengerbe. A sodort faanyaghoz számít a partról vízbe dobott fatárgy, a hajókról elveszett rakományrögzítő fa vagy rakomány, valamint a hajótörést szenvedett fahajók és csónakok maradványa is. Az erózió és a hullámzás miatt egy-egy uszadékfadarab eredete nehezen vagy egyáltalán nem állapítható meg.
Ökológia
Mivel a szél és a víz nehezebben mozdítja el az uszadékfát, mint a homokszemeket, az uszadékfa stabil zugokat teremt a parton, ahol olyan élőlények is megtelepedhetnek, amelyek a nyílt homokon nem maradnának életben. Az uszadékfarönkök felfogják a szél hordta homokot, így ideiglenes dűnék alakulnak ki, amelyeket aztán a parti füvek megköthetnek. Az uszadékfa magokat és elhalt szerves anyagot is felfog, így csírázóhelyet teremt a növényeknek. A nyílt óceán halai néha a még partot nem ért uszadékfák körül gyűlnek össze. Egyes halak a lebegő fán növő gombákkal és planktonnal táplálkoznak, mások a ragadozók elől keresnek menedéket mellette. Felmerült, hogy a vízzel átitatódott, az óceán fenekére süllyedt uszadékfa révén telepedhettek meg az élőlények a mélytengeri síkság közösségeiben. Az ember olykor esztétikai okokból eltávolítja az uszadékfát a partokról, és az így megtisztított partokon a növények és a gerinctelenek fajgazdagsága is kisebb.
Hanyatlás
Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékének korai fényképein több uszadékfa látszik a partokon, mint ma. Az ipari fakitermelés világszerte csökkentette az erdőborítást, így kevesebb fa jut a folyókba. A folyókba jutó fa nagy részét a gátak felfogják, és eltávolítják, mielőtt elérné a tengert.
Felhasználás
Az uszadékfa díszbútorok és más művészeti alkotások része lehet, és az akváriumok berendezésének kedvelt eleme. Az uszadékfa-szobrok a tengerparton vagy folyóparton talált uszadékfából készülnek. A svédországi Kullabergben Lars Vilks 1980-ban készítette Nimis című uszadékfa-művét, az új-zélandi Hokitikában pedig minden januárban megrendezik a Driftwood and Sand fesztivált. A partokon gyakran uszadékfából építenek ideiglenes menedéket. A kajakok és umiakok bőrrel bevont uszadékfa-vázra épültek, az uszadékfából pedig szerszámok, eszközök, fegyverek, valamint fából és gyepből rakott, félig földbe süllyesztett lakóházak is készültek. Az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) azok közé sorolja az uszadékfát, amelyeket fatüzelésű készülékben soha nem szabad elégetni, mert égéskor mérgező vegyületek szabadulnak fel belőle. Brit Columbia kormánya szintén nem javasolja az uszadékfa elégetését, mert a füstben a kloridionok és más anyagok reakciójából dioxinok szabadulhatnak fel.
Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.
·
Kapcsolódó: Éger · α-humulén · Amarant · Amberever · Amburanakéreg · Amyris · Antillone
