Palo santo

A palo santo olaját a Bursera graveolens gesztjéből párolják le vízgőzzel. A fa a Burseraceae családba tartozik, ugyanabba a növénycsaládba, mint a tömjén (Boswellia) és a mirha (Commiphora). Ecuador, Peru és Közép-Amerika egyes részeinek száraz trópusi erdeiben él. Az illóolajban a limonén uralkodik (körülbelül 51%), a másodlagos összetevők pedig az α-fellandrén (mintegy 35%), a szabinén, a mentofurán és az α-terpineol. A magas limonéntartalom határozottan citrusos fejjegyet ad neki, és ez különbözteti meg a többi szent fától.

Gyűjtés és etika

Hagyományosan csak természetes úton kidőlt, elhalt fák faanyagát használják: az illatanyagok a lebomlás során, három-öt év alatt alakulnak ki az erdő talaján. Az élő fák jóval kevésbé illatos olajat adnak. Ecuadorban fenntartható gyűjtéskor kizárólag kidőlt fát szednek össze. A Bursera graveolens jelenleg nem szerepel a CITES-listákon, de Ecuador korlátozza a nyers rönkök kivitelét, Peru pedig a vadon élő állományok védelmében időszakos gyűjtési tilalmakat vezetett be.

A parfümkészítésben

A palo santo egyszerre fás, gyantás és citrusos, és ebben kevés párja van. Tömjénre emlékeztető gyantás alaptónusa szakrális jelleget ad neki, a limonén vezette fejjegyek pedig váratlan frissességet hoznak. Alapjegy, amely erősen kisugároz a szívjegyekbe. A kompozíciókban hidat ver a tömjénes akkordok és a citrusos, fás szerkezetek között. Jól illik a tömjénhez, a cédrushoz, a vetiverhez és a rózsához. Nem tévesztendő össze a Bulnesia sarmientoi fajjal (Dél-Amerikában ezt is palo santónak hívják), amely egészen más fa, és belőle készül a gvajakfa illóolaja.