A bergamott egyszerre citrusos és virágos illatú. Ez az ellentmondás (éles és lágy, savas és édes: a citrom fényessége, amelyen valami levendulához közeli szál fut át) az oka annak, hogy a parfümkompozíciók több mint felében ott van. Erre egyetlen más alapanyag sem képes. A bergamott az univerzális fejjegy, a kölnivíz első lélegzete, a láthatatlan kézfogás a parfüm és az ember között, aki az imént fújta magára. Szinte minden cseppje pedig egyetlen keskeny dél-olaszországi tengerparti sávból származik, ahol nagyjából 400 gazdálkodó család olyan gyümölcsöt termeszt, amelyet senki sem eszik.
14 perc
Mi a bergamott? Gyümölcs, amelyet nem lehet megenni
A bergamott citrusgyümölcs, nagyjából akkora, mint egy narancs, színe pedig az éretlen lime-ra emlékeztet. Latin neve Citrus bergamia Risso et Poiteau, a Rutaceae családba tartozik. Ha felvágjuk, rögtön értjük, miért nem lett belőle étkezési gyümölcs: a húsa savanyú, keserű, gyakorlatilag ehetetlen. A leve túl savas ahhoz, hogy igyuk. A gyümölcshús szétesik, valahol egy száraz citrom és egy olyan grépfrút között, amely elfelejtett megédesedni.
Az értéke teljes egészében a héjában van.
A Citrus bergamia genetikai eredete addig homályos maradt, amíg a molekuláris elemzés el nem döntötte a kérdést. Az RFLP-elemzés (restrikciós fragmenthossz-polimorfizmus, a DNS-szekvenciák fajok közötti összehasonlítására szolgáló módszer) 97%-os egyezést talált azzal a feltevéssel, hogy a bergamott a citrom (Citrus limon) és a keserű narancs (Citrus aurantium) hibridje. Egyes taxonómusok a C. aurantium subsp. bergamia néven sorolják be, vagyis a keserű narancs alfajaként, nem önálló fajként. A növényt a nevezéktan nem érdekli. Kis, örökzöld fa, télen fehér virágot hoz, termése november és március között érik zöldről sárgára.
Hogy került Kalábriába, arról ma is vita folyik. A vezető elméletek szerint Kolumbusz hozta az Antillákról, vagy a Kanári-szigetekről érkezett Spanyolországon át, vagy évszázadokkal ezelőtt magától jött létre természetes hibridizációval a kalábriai ültetvényeken. Abban nincs vita, hogy itt találta meg az éghajlatát, az Aspromonte hegység és a Jón-tenger közötti keskeny sávban, máshol pedig nem hozott ugyanilyen minőséget.
A kalábriai monopólium: 1500 hektár, amely az egész világot ellátja
A világ bergamottolajának 80 és 95%-a Reggio Calabria tartományból származik, az olasz csizma orrából. A termőterület nagyjából 100 kilométeren húzódik a part mentén, északon Villa San Giovanni és délen Brancaleone között. Körülbelül 1500 hektárnyi ültetvény. Nagyjából 400 gazdálkodó család, többségük az Unionberg OP termelői szövetkezet tagja. A szövetkezetet 2003-ban alapították, ma nagyjából 380 taggazdaságot felügyel, és kezeli a Consorzio di Tutela del Bergamotto di Reggio Calabria nevű testületet, a 2007-ben létrehozott DOP (Denominazione di Origine Protetta) minősítő szervet.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Világtermelési részesedés (Kalábria) | 80 és 95% |
| Termőterület | kb. 1500 hektár |
| Gazdálkodó családok | kb. 400 |
| Éves terméshozam | 20 000 és 27 000 tonna |
| Éves illóolaj-termelés | kb. 200 000 kg (csúcsévekben 1500 és 2000 tonna) |
| Az olasz bergamottpiac értéke (2025-ös becslés) | 180 millió USD |
| A bergamottkivonat világpiaca (2025) | 112,7 millió USD |
Három fajta uralja a termesztést: a korán érő, bőtermő Femminello, a nagyobb termésű és vastagabb héjú Castagnaro, valamint a Fantastico, a nagyobb hozamú hibrid, amelyet a Reggio Calabria-i egyetem fejlesztett ki. A fák agyagos-mészköves talajon nőnek, amelyet az Aspromonte hóolvadékából táplálkozó föld alatti vízadó rétegek öntöznek: az ásványi tartalom, a páratartalom és a hőmérséklet-tartomány olyan együttállása, amelyet szinte lehetetlen megismételni. Termesztettek már bergamottot kereskedelmi céllal Argentínában, Brazíliában, Elefántcsontparton, Törökországban és Dél-Spanyolországban. Megnő. Olajat ad. Az olaja mégsem ugyanolyan illatú. A kémiai profilja mérhetően más, a linalil-acetát és a limonén aránya eltolódott, az illat pedig vékonyabb, kevésbé összetett.
Ez a terroir a szó legszorosabb értelmében: a termék annyira a földrajzi helyéhez kötődik, hogy ha máshová viszik, már nem ugyanaz.
A bergamott terroirfüggőségének párja a francia parfümkészítés szellemi fővárosában van. Grasse is olyan alapanyagokat terem, amelyeket máshol nem tudnak igazán megismételni. De Grasse majdnem eltűnt.
Az esküvői parfüm egész életre szóló illatemlék lesz. Ne a kézenfekvő virágos illatot válassza. Útmutató a megszokottal szemben.
A legtöbb gyertya paraffinviaszból és szintetikus illatanyagból készül. Van jobb megoldás. Így illatosítható az otthon vegyszerek nélkül.
Felejtse el a ranglistákat. A negyedik óra lecsengése az igazság. Az első perc fújása a reklám. A sajátját módszerrel keresse, ne listával.
A héjtól az olajig: 200 kilogrammból egy kilogramm
A bergamottolaj kinyerése mechanikus, nem kémiai. Hidegsajtoláskor (a kalábriai hagyományban szakszóval „sfumatura”) a gyümölcs külső héját lekaparják vagy kipréselik, hogy a közvetlenül a felszín alatt ülő olajtartó hólyagok felszakadjanak. Nincs hő, nincs oldószer, nincs lepárlás. Az olaj kiszabadul, vízzel emulzióban gyűlik össze, majd centrifugával választják szét.
A hozam kegyetlenül alacsony. A Consorzio Unionberg OP 2007 és 2012 közötti betakarításokra vonatkozó adatai szerint 100 kg gyümölcsből átlagosan körülbelül 0,55 kg hidegen sajtolt bergamottolaj nyerhető. Az érthetőség kedvéért kerekítve: 200 kilogramm gyümölcsből 1 kilogramm illóolaj lesz. Egy fa szezononként nagyjából 20 és 40 kilogramm közötti gyümölcsöt ad, korától, fajtájától és a csapadéktól függően. Így egyetlen fa teljes éves termése, mindaz, amit tizenkét hónap alatt növesztett, nagyjából 100 és 220 gramm olajat ad.
A hidegsajtolás a minőség miatt fontos. A vízgőzös lepárlás (a héjat gőzzel hevítik, majd a gőzt lecsapatják) gyorsabb, és több olajat ad, de a hő lebontja a hőérzékeny vegyületeket, és eltolja a kémiai egyensúlyt. A Flavour and Fragrance Journal egy 2024-es tanulmánya (Bozova et al.) összehasonlította a két módszert, és jelentős különbségeket talált a kulcsmolekulák arányában, különösen a linalil-acetátnál és a limonénnél. A hidegen sajtolt olaj megőrzi a teljes aromás összetettséget, amelyért a parfümőrök fizetnek. A lepárolt olaj olcsóbb, laposabb, és egyre inkább az ipari ízesítésben használják, nem a parfümkészítésben.
A betakarítás novembertől márciusig zajlik. A munkások kézzel szedik a gyümölcsöt. Néhány órán belül fel kell dolgozni, mert a héj gyorsan oxidálódik, amint elválik a hústól, az oxidált olajban pedig idegen mellékjegyek maradnak, amelyeket semmilyen rektifikálás nem tud teljesen eltávolítani.
A molekuláris paradoxon: miért citrusos és virágos egyszerre a bergamott
Milyen illatú a bergamott? Őszintén: attól függ, ki szagolja. A parfümőrök szerint ott van, ahol a citrusos és a virágos találkozik: a citrom fényességét valami levendulához hasonló lágyítja, alatta halvány kesernyésség, a végén száraz, szinte borsos lecsengés. Félúton a narancs és a lime között, de mindkettőnél összetettebb. Lágyabb a grépfrútnál, szárazabb a mandarinnál, szelídebb a citromnál. A parfümőrök leírásaiban visszatérő szó a „ragyogó”.
A paradoxont a kémia magyarázza. A hidegen sajtolt bergamottolajban három domináns molekula van, és mindegyik más irányba húzza az illatot:
| Molekula | Koncentráció a hidegen sajtolt olajban | Illatjelleg |
|---|---|---|
| Limonén | 25 és 46% | Ragyogó citrusos, friss, édesnarancsos |
| Linalil-acetát | 22 és 41% | Virágos, levendulaszerű, édes, enyhén fűszernövényes |
| Linalool | 4 és 23% | Virágos, fás, tiszta, felemelő |
Mellettük kisebb szerepben: γ-terpinén (5 és 7% között), β-pinén (3 és 6% között), mircén, neril-acetát, geranial, neral és több mint 350 további vegyület nyomnyi mennyiségben.
A döntő felismerés ez: egyetlen más gyakori citrusgyümölcsben sincs linalil-acetát és linalool ilyen koncentrációban. A citromolajban 60 és 70% közötti a limonén aránya, linalil-acetát alig van benne. A narancsolaj több mint 90%-ban limonén. A grépfrútban a limonén dominál, a kesernyésségét a nootkaton adja. Csak a bergamottban van közel egyenlő arányban citrusos terpén (limonén) és virágos terpenoid (linalil-acetát), ezért érzékeli a szaglórendszer egyszerre citrusosnak és virágosnak. A linalil-acetát ugyanaz a molekula, amely a levendulaolajban dominál, a bergamottolajban pedig akár 41%-ot is kitesz. A bergamott molekuláris szinten részben levendula.
A linalool és a limonén, a bergamott két pillére, az uniós allergénjelölési vita középpontjában álló molekulák is. A szabályozás története kuszább, mint a kémia.
Ez a kettős molekuláris természet teszi a bergamottot a parfümkészítés univerzális fejjegyévé. Lefelé kapcsolódik a nehezebb virágos szívjegyekhez, a fás alapjegyekhez, az ámbrás lecsengéshez, mert e családok kémiai szókincse már megvan benne. A bergamottos nyitás nem egyszerűen „átfolyik” a szívjegyekbe. Meghatározott molekulacsaládokat ad át nekik: a bergamott linaloolja a jázminabszolú vagy a neroli linalooljához kapcsolódik, a limonén pedig a petitgrain citrusos oldalaihoz vagy más citrusos alapanyagokhoz. A bergamott híd.
A Gravitas Capitale más citrusos úton jut el a kölnivíz hagyományáig. A nyitás hideg és fényes: olasz cédrátcitrom és buddhakéz, majd szegfűbors és zöld shishito paprika. A lecsengésben hűvös és ásványos marad.
Bergapten: az égető molekula
Oka van annak, hogy a bergamott olyan biztonsági figyelmeztetést visel, amilyet a parfümkészítésben használt egyetlen más gyakori citrusféle sem igényel. A héjban bergapten van, azaz 5-metoxipszoralén, egy furanokumarin, amely mindaddig hatástalan a bőrön, amíg az ultraibolya fény nem aktiválja. UVA-sugárzás hatására a bergaptenmolekulák behatolnak a bőrsejtekbe, a DNS-hez kötődnek, és fototoxikus károsodást okoznak: hólyagosodást, hiperpigmentációt, olyan égési sérüléseket, amelyek hónapokig nyomot hagyhatnak. Az állapot neve berloque-dermatitis, a 20. század elején a parfümöt viselők nyakán és csuklóján megjelenő, medál alakú foltokról kapta a nevét.
A hidegen sajtolt bergamottolaj 0,11 és 0,33% közötti bergaptent tartalmaz. Ez a koncentráció elég alacsony ahhoz, hogy elhanyagolhatónak tűnjön, és elég magas ahhoz, hogy napnak kitett bőrön klinikai fototoxicitást okozzon. Egy 2001-es esettanulmány a Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology folyóiratban hólyagos fototoxikus reakciókat dokumentált, amelyeket napozás előtt felvitt bergamott aromaterápiás olaj okozott. Az égési sérülések súlyosak voltak.
A parfümipar rektifikálással oldotta meg a problémát: a frakcionált vákuumdesztilláció szelektíven eltávolítja a furanokumarinokat, az olaj aromás jellegét viszont megőrzi. Az így kapott terméket bergamott FCF (furanokumarinmentes) vagy bergaptenmentes (BF) néven jelölik. Az IFRA (International Fragrance Association) irányelvei a természetes bergamottolajat a bőrön maradó termékekben olyan koncentrációra korlátozzák, hogy a bergapten a kész formulában 0,0015% alatt maradjon. A gyakorlatban a bőrre kerülő modern parfümök többsége bergamott FCF-fel készül, a természetes, hidegen sajtolt olajat pedig gyertyákra, diffúzorokra és olyan termékekre tartogatják, amelyek sosem érnek a testhez.
Az irónia a gyógyszerészetből jön. A bergapten fototoxikus hatásmechanizmusa, vagyis hogy UV-sugárzás hatására keresztkötéseket hoz létre a DNS-szálak között, pontosan az a mechanizmus, amelyet a PUVA-terápia (pszoralén + UVA) kihasznál: ezt a pikkelysömör, az ekcéma és a vitiligo kezelésére az 1970-es évek óta alkalmazzák klinikailag. Ugyanaz a molekula, amely az egészséges bőrt megégeti, a beteg bőrt meggyógyítja, az adagtól és a körülményektől függően. A farmakológiát és a toxikológiát egy tizedesvessző választja el.
1709: a bergamott és a kölnivíz születése
1709-ben egy Giovanni Maria Farina nevű olasz emigráns a németországi Kölnből levelet írt fivérének, Giovanni Battistának: „Az illatom olyan, mint egy olaszországi tavaszi reggel eső után: narancsot, citromot, grépfrútot, bergamottot, cédrusokat, a hazám virágait és aromás füveit idézi. Felfrissít, és élénkíti az érzékeimet és a képzeletemet.”
Amit Farina megalkotott, és amit új városa tiszteletére Eau de Cologne néven keresztelt el, az az első illat volt, amely a bergamottot és más citrusolajokat nagy koncentrációjú, tiszta alkohollal párosította. Addig a parfümkészítés túlnyomórészt gyantás és nehéz volt: ámbra, pézsma, cibet, sűrű virágos pomádék. Farina kompozíciója meglepően könnyű, átlátszó, illékony volt. Elpárolgott a bőrről, nem tapadt rá. Tisztának hatott, nem fényűzőnek. A gerince pedig a bergamott volt.
A formula meghódította az európai udvarokat. VI. Károly császár, a porosz király és a bajor Clemens August mind vásárlója lett. Voltaire „a szellemet felébresztő parfümkészítésnek” nevezte. Napóleon állítólag havonta hatvan flakont használt el: fürdés után locsolta magára. A Farina parfümház több mint háromszáz éve megszakítás nélkül gyárt kölnivizet, kilenc generáción át, és maga a „kölnivíz” szó, amely ma bármely könnyű, citrusos illat általános neve, közvetlenül erre a bergamottra épülő kompozícióra vezethető vissza.
Farina 1709-es formulája töréspont volt az illatok történetében, de nem a kezdet. A parfümkészítés négyezer évvel régebbi a kölnivíznél. A teljes időrend furcsább, mint gondolná.
Minden fougère, minden chypre, minden modern kölnivíz (az áruházi friss illattól a legritkább niche kompozícióig) szerkezetében annak az 1709-es levélnek az adósa. A bergamott meghatározta, milyen lehet egy kölnivíz: friss, átlátszó, mulandó, és nem arra készül, hogy kitartson, hanem hogy újra fújják. A niche citrusos kölnivíz ennek az ötletnek a modern örököse: ugyanazt a világos szerkezetet építi újra egy kisebb, furcsább polcra. Maga a „fejjegy” fogalma (a nyitó lendület, amely felemel, majd visszahúzódik) lényegében a bergamottból született.
Earl Grey: a másik bergamottipar
A parfümkészítés nem a bergamott egyetlen vevője, és talán nem is a legnagyobb. A világ teaipara jelentős mennyiségű bergamottolajat (vagy egyre inkább annak szintetikus utánzatait) használ fel az Earl Grey teához, a nyugati világ legismertebb ízesített teájához.
A bergamottal ízesített teára vonatkozó legkorábbi dokumentált említés 1824-ből való. A nevét Charles Grey-ről, Grey 2. grófjáról, az 1830-as évek brit miniszterelnökéről kapta. A család szerint egy kínai mandarin keverte kifejezetten Lord Grey számára, hogy ellensúlyozza a Howick Hall (a Grey család northumberlandi birtoka) vizének mésztartalmát. Ez a történet szinte biztosan kitalált. Hihetőbb, hogy egy londoni teakereskedő rájött: a bergamottolaj elfedi az olcsóbb teakeverékek egyenetlenségeit, így kiszámíthatatlan alapanyagból kiszámítható termék lesz.
A gyártás módja egyszerű. A fekete tea leveleit bergamott illóolajjal permetezik vagy vonják be, esetleg szárított bergamotthéjjal keverik, amely forrázáskor adja le az olajait. A legtöbb mai Earl Greyben azonban szintetikus bergamottaroma van, amely olcsóbb, tovább eltartható és egyenletesebb, mint a természetes olaj. Az ízkülönbség érezhető. A természetes bergamottolaj a teában kerekebb, összetettebb citrusos-virágos benyomást ad. A szintetikus aroma élesebb, egysíkúbb, kémiai utóízzel, amilyen a természetes olajnak nincs.
A kalábriai bergamottiparnak a teapiac egyszerre jelent keresleti alsó határt és árnyomást. A teacégek olcsó, egyenletes olajat akarnak. A parfümcégek összetett, kifejező olajat. Ugyanazok az ültetvények szolgálják ki mindkettőt, és az ár, amelyet a teapiac hajlandó megfizetni, korlátozza, mennyit fektethetnek a gazdák abba a minőségbe, amelyet a parfümpiac megkövetel.
Éghajlati veszély: aszály, hőség és csökkenő termés
2021-ben a Ferrarai Egyetem vezette kutatócsoport húszéves elemzést tett közzé az Industrial Crops and Products folyóiratban, amely az éghajlati viszonyok és a bergamottolaj minősége közötti összefüggést vizsgálta Kalábriában 1999 és 2019 között. Következtetésük egyértelmű volt: azok az évek, amikor a bergamottolaj illatjellemzői elszegényedtek, közvetlenül összefüggtek a hőhullámok és az aszály együttes fellépésével.
A mechanizmus kémiai. Hőstressz alatt a bergamottfák túl sok limonént termelnek, ezt az élénk citrusos monoterpént, a linalil-acetát és a linalool, vagyis azoknak a virágos vegyületeknek a rovására, amelyek a calabriai bergamott jellegzetes összetettségét adják. Az olaj egyszerűbb, jellegtelenebbül citrusos és kevésbé érdekes lesz. Az aszály éppen azt a tulajdonságot koptatja el elsőként, amely a calabriai bergamottot pótolhatatlanná teszi: a kiegyensúlyozott kettős jelleget.
A helyzet a helyszínen egyre romlik. A CBC 2024-es riportja Reggio Calabria partvidékéről azt dokumentálta, hogy a gazdák akkor öntözték először decemberig a gyümölcsöseiket: a fák addig az őszi esőre és az Aspromonte hóolvadásából táplálkozó felszín alatti víztartó rétegekre támaszkodtak. A szomszédos Szicília a 2023 és 2024 közötti szezonban citrustermésének akár 40%-át elvesztette az aszály miatt. Calabria víztartó rétegei eddig tompították a legrosszabb hatásokat, de az egymást követő száraz telek egyre jobban kimerítik őket.
A ferrarai tanulmány figyelmeztetése konkrét: gondosan megtervezett öntözésnövelés nélkül a világ bergamottipara hamarosan veszélyben lehet. Lektorált folyóiratban a „veszélyben” szónak súlya van. Azt jelenti, hogy a kutatók szerint a jelenlegi irány mellett az olaj minősége gyakorlatilag összeomlik, méghozzá olyan időtávon belül, amely már a mai termelőket és szállítási szerződéseiket is érinti.
A parfümipar számára ez nem elvont kérdés. Ha a calabriai bergamottolaj elveszíti jellegzetes linalil-acetát és limonén közötti egyensúlyát, a parfümőrök elveszítik azt az alapanyagot, amely kompozícióik több mint felét nyitja. A más származású bergamott FCF fizikailag helyettesítheti, a folyadék a formulába önthető, az illatban viszont nem pótolja. A kompozíciók megváltoznak, eleinte alig észrevehetően, később feltűnően. A fejjegy világosabb, egyszerűbb, kevésbé rétegzett lesz. A szívjegyekbe vezető átmenet kevésbé lesz elegáns. Az 1709-ben indult kölnivíz-hagyomány más alapanyagra épül majd, más jelleggel.
A bergamott éghajlati sérülékenysége egy tágabb jelenség része: egyre több parfümalapanyag ellátási lánca nem tart lépést a világ változó időjárásával. Hogy mit viselünk a hőségben, ma már többet számít, mint korábban.
A Reggio Calabria partvidékén bergamottot termesztő 400 család nem árucikket termeszt. Azokat a feltételeket tartják fenn, amelyek egy meghatározott héjban meghatározott kémiai összetételt hoznak létre: a talajt, a vizet, a mikroklímát, a fajtaválasztást, a betakarítás időzítését. Ha bármelyik tényező kiesik, az olaj megváltozik. Ha az éghajlat két fokkal melegszik, az olaj megváltozik. Ha a víztartó réteg kimerül, az olaj megváltozik. A monopólium nem gazdasági, hanem ökológiai. Az ökológiát pedig, a márkával vagy a szabadalommal ellentétben, nem lehet jogi beadványokkal megvédeni.
Hogy egy citrusos nyitás hogyan működik egy kész kompozícióban, azt a Discovery Set hét illatán lehet megszagolni, a Gravitas Capitale nyílt citrusos szerkezetétől a sötétebb, nehezebb formulákig.
Gyakori kérdések
Milyen illatú a bergamott?
A bergamott egyszerre citrusos és virágos illatú, világosabb a narancsnál, lágyabb a citromnál, a citrus alatt jellegzetes, levendulaszerű édességgel. Ez a kettős jelleg szokatlan molekuláris összetételéből ered: nagyjából egyenlő arányban van benne limonén (citrusos) és linalil-acetát (virágos). Más citrusfélében nincs ilyen egyensúly, ezért hat a bergamott összetettnek és ragyogónak, nem pusztán fanyarnak.
Miért terem a bergamott csak Calabriában?
A bergamott más vidékeken is terem, Törökországban, Argentínában, Brazíliában, Elefántcsontparton, de a Calabrián kívül előállított illóolaj kémiai profilja mérhetően más. Calabria agyagos-meszes talaja, a parti páratartalom, az Aspromonte víztartó rétegeiből származó öntözés és a sajátos hőmérsékleti tartomány olyan olajat ad, amelynek linalil-acetát és limonén közötti egyensúlyát más származási helyek nem tudják megismételni. Ez a terroir: a növény alkalmazkodik, de a kémiája megváltozik.
Biztonságos a bergamottolaj a bőrön?
A természetes, hidegen sajtolt bergamottolaj bergaptent tartalmaz, olyan furanokumarint, amely UV-fény hatására fototoxikus égési sérüléseket okoz. A legtöbb parfüm bergamott FCF-et (furanokumarinmentes) használ, amelyből rektifikálással eltávolították a bergaptent, ezért nem tekintik fototoxikusnak. Az IFRA irányelvei a természetes bergamottot a bőrön maradó termékekben úgy korlátozzák, hogy a bergapten a kész formulában 0,0015% alatt maradjon.
Mi a kapcsolat a bergamott és az Earl Grey tea között?
Az Earl Grey bergamottolajjal vagy bergamotthéjjal ízesített fekete tea. A keverék legalább 1824-ig nyúlik vissza, és Charles Greyről, Grey második grófjáról kapta a nevét. A kereskedelmi Earl Grey teák többségét ma szintetikus bergamottízesítővel ízesítik a természetes calabriai olaj helyett, amely drágább és kevésbé eltartható. A teaipar és a parfümipar ugyanazért a korlátozott természetes bergamottolaj-készletért versenyez.
Mi a bergamott FCF?
A bergamott FCF-ben az FCF az angol „furanocoumarin-free”, vagyis furanokumarinmentes rövidítése. Olyan bergamottolaj, amelyből frakcionált vákuumdesztillációval eltávolították a bergaptent és más fototoxikus furanokumarinokat. Az így kapott olaj megőrzi a természetes bergamott illatprofilját, a limonén, a linalil-acetát és a linalool citrusos-virágos egyensúlyát, a fototoxicitás kockázata nélkül. A bőrre szánt modern parfümök többsége bergamott FCF-et használ.
Mennyi bergamottgyümölcs kell az illóolaj előállításához?
Nagyjából 200 kilogramm bergamottgyümölcsből lesz 1 kilogramm hidegen sajtolt illóolaj, vagyis körülbelül 0,55% a hozam. Egy fa szezononként 20 és 40 kg közötti gyümölcsöt terem, így egy fa teljes éves termése mindössze 100 és 220 gramm közötti olajat ad. A hidegsajtolást a betakarítás után órákon belül el kell végezni, mert a héj gyorsan oxidálódik, ha leválasztják a gyümölcsről.
Miért nevezik a bergamottot univerzális parfümalapanyagnak?
A bergamott a parfümök több mint felében szerepel, mert molekuláris profilja áthidalja a citrusos és a virágos családokat. A limonén adja a friss nyitást, amelyre a kölnivizek és a fejjegyek épülnek, a linalil-acetát és a linalool pedig hidat ver az olyan virágos szívjegyek felé, mint a jázmin, a neroli és a rózsa. Egyetlen más alapanyag sem tölti be ilyen természetesen ezt az áthidaló szerepet.
Befolyásolja az éghajlatváltozás a bergamott termesztését?
Igen. Egy húszéves, az Industrial Crops and Products folyóiratban (2021) megjelent tanulmány megállapította, hogy a hőhullámok és az aszály közvetlenül rontja a calabriai bergamottolaj illatminőségét, mert a fák túltermelik a limonént a jellegét meghatározó virágos vegyületek (linalil-acetát, linalool) rovására. A calabriai termelők most először öntöznek decemberig, a tanulmány pedig arra figyelmeztetett, hogy tervezett öntözésnövelés nélkül a világ bergamottiparát veszély fenyegeti.













