Henna (henna)

TermészetesVIRÁGOKvirágos · édes
SzívjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
6Származás
Minta
Henna (henna) illatszer-alapanyag
Szívjegy
Lawsonia inermis
Meghatározás

A henna a Lawsonia inermis szárított, porrá őrölt leveléből készülő festék, amellyel a testfestésben vöröses mintákat készítenek. A virágaiból készült attar illata édes.

FÁS VIRÁGOS ZÖLD FÖLDES FŰSZERES ÉDES GYÓGYNÖVÉNYES MELEG
hina, hennafa, rezedafa, egyiptomi fagyal
Type
Összetevő
Olfactive family
Virágos
Source
levelek és virágok
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Pakisztán Irán Egyiptom Líbia Niger Szudán

Illat

A mehndi attar illata édes, virágos.

Részletesen

A növény

A henna (Lawsonia inermis) a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó virágos növény. Magas cserje vagy kis fa, 1,8-7,6 m magasra nő. Észak- és Kelet-Afrikában, Ázsiában és Észak-Ausztráliában őshonos, félszáraz és trópusi területeken.

A festék

A hennanövény szárított leveleiből készül az a festék, amellyel a bőrt, a hajat és a körmöket festik. Textíliákat is festenek vele, köztük selymet, gyapjút és cserzett bőrt. A hennanövény levelében vörösesnarancs festékanyag, a lawson (2-hidroxi-1,4-naftokinon) van. Az ép, sértetlen hennalevél nem festi meg a bőrt, mert a lawson a növényben kötött formában van. A szárított hennalevél viszont megfesti a bőrt, ha péppé zúzzák. A hennafolt a paszta eltávolításakor narancssárga, de az oxidáció miatt a következő három napban mély vörösesbarnára sötétedik. A szín a bőr hámlásával fokozatosan kopik le, általában egy-három héten belül.

Kémia

Különböző hennaminták gőztér-elemzése (headspace) során összesen 72 összetevőt azonosítottak, és a minták jelentősen eltértek egymástól. Főként alifás vegyületek, terpenoidok és aromás vegyületek voltak. Jellemző képviselőik a limonén, a karvol, a geranil-aceton és az (E)-kariofillén. Az α-ionon mennyisége a virágban 20,0-40,0 milliomodrész, a virág illóolajában viszont kiugróan magas, 180 000,0 milliomodrész.

Történet és felhasználás

Nem tudni biztosan, mikor kezdték az emberek a hennát használni. Az ókori Egyiptomban egyes múmiák haját, bőrét, körmét vagy halotti pólyáit hennával festették. Idősebb Plinius írt arról, hogy a Római Birodalomban gyógyszerként, parfümként és festékként használták. Indiában a Kr. u. 4. században már használták a hennát, ezt a Dekkán vidékének barlangművészete bizonyítja. A mehndi hennából kevert pasztával készülő ideiglenes bőrdíszítés. Az indiai szubkontinensen hagyományosan sok alkalomra készítenek mehndit, főként esküvőkre, vallási ünnepekre és családi szertartásokra. A mehndi szó a szanszkrit mendhikā szóból ered, amely a hennanövényt jelöli.

·

Lásd még: α-pinén · Angyalgyökér · Angyalgyökér gyökere · Angyalgyökérolaj · Üröm · Püspöksüveg · Hudsonia · Moringa

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A henna attarját a virágokból vízgőz-desztillációval vagy vízdesztillációval készítik. A hennaport a levelek szárításával, őrlésével és szitálásával állítják elő. Festékhez csak a növény alsó részén nőtt leveleket szedik le. A száraz port a hagyománytól függően többféle folyadékkal keverik, például vízzel, citromlével, erős teával és más összetevőkkel.

Összegképlet
Complex natural mixture (key constituents: lawsone C₁₀H₆O₃; geranyl acetone; limonene)
CAS
84988-66-9
Botanikai név
Lawsonia inermis
Megjelenés
Sárgászöld
Szinonimák
hina, hennafa, rezedafa, egyiptomi fagyal
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

Fizikai tulajdonságok
Olvadáspont
195-196 °C (lawson, bomlással)

A parfümkészítésben

A virágokból készült mehndi parfüm a leírások szerint több mint 8-10 órán át kitart. Mehndi attart tiszta szantálfa alapon is készítenek.

Szerepe a formulában
01virágos jegy
Kapható formák
standard forma

Lásd még

6 jegy