A jojoba (Simmondsia chinensis) örökzöld, kétlaki cserje, amely az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikó északi részén őshonos. A Simmondsiaceae család egyetlen faja. A magjában lévő folyékony viaszért termesztik, ezt nevezik általában jojobaolajnak. Az olaj a jojobamag tömegének mintegy 50%-át teszi ki.
A cserje többek között a Sonora-sivatagban, a Colorado-sivatagban és az alsó-kaliforniai sivatagban őshonos. Az Egyesült Államokban Dél-Kaliforniában, Arizonában és Utahban, Mexikóban Alsó-Kalifornia államban fordul elő. A jojoba általában 1-2 méter magasra nő, széles, sűrű koronával. Virágai aprók, zöldessárgák, 5-6 csészelevelük van, sziromlevelük nincs. A növény kétlaki, a vadonban 5 hímivarú egyedre 1 nőivarú jut. Jojobaolaj előállítására csak a nőivarú bokrok magja használható.
Az érett mag kemény, sötétbarna, ovális. A jojoba genomját 2020-ban szekvenálták. Ültetvényeket sivatagos és félsivatagos területeken telepítettek, főként Argentínában, Ausztráliában, Izraelben, Mexikóban, Peruban és az Egyesült Államokban. A cserje a könnyű, durva szemcséjű talajt kedveli, a sós és a tápanyagszegény talajt is elviseli.
Az olaj nagyon hosszú szénláncú (C36-C46), egyenes láncú viaszészter, nem triglicerid, ezért inkább a bálnaolajra hasonlít, mint a hagyományos növényi olajokra. Az olaj mintegy 98%-a viasz, főként viaszészter, kevés szabad zsírsavval, alkohollal és szénhidrogénnel. Szterolok, vitaminok és néhány triglicerid-észter is van benne. Sok egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaz, elsősorban 11-eikozénsavat. Az észterek sav- és alkoholrésze egyaránt cisz-egyszeresen telítetlen az ω-9 helyzetben. A jojobaolajból származtatott jojobaészterek szilárd viaszt alkotnak, amely kémiailag és fizikailag nagyon hasonlít a cetvelőhöz.
A jojobaolaj más növényi olajokhoz képest viszonylag sokáig eltartható, főként azért, mert kevés trigliceridet tartalmaz. A természetes olaj természetes antioxidánsainak, az α-, γ- és δ-tokoferolnak köszönhetően ellenáll az avasodásnak. Ha ezeket az antioxidánsokat fehérítéssel vagy kivonással eltávolítják, az oxidatív stabilitás meredeken csökken. Az olaj oldódik a szokásos oldószerekben, például benzolban és kloroformban, metanollal viszont gyakorlatilag nem elegyedik.
A jojobaolajat több száz termékben használják, többek között kozmetikumokban, gyógyszerekben, ragasztókban és kenőanyagokban. Az iparban rágcsálóriasztóként, rovarirtóként, kenőanyagként, felületaktív anyagként és bioenergia-forrásként is hasznosítják.
Az o’odham indián törzs a jojoba magjából nyert olajjal kezelte a sebeket és a fekélyeket. A „jojoba” név az o’odham nyelvű hohohwi szó spanyolosított alakja. A Vancouver-expedíció 1793 novemberében érkezett Santa Barbarába. Botanikusa, Archibald Menzies a San Diego-i misszió egyik páterétől kapott jojobatermést és -növényeket. Ezek túlélték az Egyesült Királyságba vezető hazautat, és a kew-i Királyi Botanikus Kertben ültették el őket. 1943-ban a jojobaolaj azon amerikai természeti erőforrások közé tartozott, amelyeket a háború alatt motorolaj, sebességváltó-olaj és differenciálmű-olaj adalékaként használtak. Tudományos neve ellenére a növény nem Kínában őshonos. Johann Link botanikus eredetileg Buxus chinensis néven írta le, mert egy gyűjteményi címkén a Kaliforniára utaló „Calif” rövidítést „China” szónak olvasta. Thomas Nuttall 1836-ban ismét gyűjtött jojobát, és 1844-ben Simmondsia californica néven írta le, a prioritási szabályok szerint azonban az eredeti faji jelzőt kell használni.
Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.
·
Kapcsolódó: 4-metilanizol · Almaciga · Árnika · Assam tea · Fűszercserje · Kámfor · Vászon · Karvon
