Mandragóra

A mandragóra (Mandragora officinarum) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó évelő, lágyszárú növény, a mediterrán térségben őshonos. Gyökere hosszú, vastag és gyakran elágazó, szára szinte nincs, levelei tőlevélrózsát alkotnak. Harang alakú virágai után sárga vagy narancssárga bogyók fejlődnek. Ősztől tavaszig (szeptembertől áprilisig) virágzik.

Toxicitás és kémiai összetétel

A Mandragora nemzetség minden faja erős biológiai hatású alkaloidokat, különösen tropánalkaloidokat tartalmaz. A friss növényben és a szárított gyökérben többek között atropin, hioszciamin és szkopolamin van. Az alkaloidok miatt a növény, különösen a gyökere és a levelei, mérgező. A mandragóragyökér lenyelése más káros hatásokkal is járhat, például hányással és hasmenéssel. A Mandragora-fajok fitokémiájáról készült egyik áttekintés több mint 80 anyagot azonosított, és közülük 37 részletes kémiai szerkezetét közölte.

Hagyományos felhasználás

A gyökér hallucinogén és kábító hatású. Elegendő mennyiségben eszméletvesztést okoz, az ókorban sebészeti érzéstelenítőként alkalmazták. Régen a finomra reszelt gyökér levét külsőleg reumás fájdalmak enyhítésére használták. Belsőleg melankólia, görcsök és mánia kezelésére is adták.

Néphit

A mandragóra gyökere gyakran emberi alakra emlékeztet. Egy babona szerint aki kihúzza a gyökeret, a pokolra jut, a gyökér pedig felsikolt, amikor kihúzzák a földből, és megöl mindenkit, aki meghallja. A gyökereket ezért állatok testéhez kötötték, és az állatokkal húzatták ki a földből.

·

Kapcsolódó: α-pinén · Angyalgyökér · Angyalgyökér gyökere · Angyalgyökérolaj · Üröm · Püspöksüveg · Hudsonia · Moringa