Rum

AkkordITALOKédes · gourmand · telt
AlapjegyPiramis
—Erősség
—Tartósság
9Származás
Minta
Rum illatszer-alapanyag
Alapjegy
Fantázia/koncepció
Meghatározás

A rum cukornádmelaszból vagy cukornádléből erjesztéssel, majd lepárlással készülő szeszes ital. Illatát a sokféle észter teszi gyümölcsössé.

FÖLDES ÉDES MELEG
Nelson vére, ördögölő, démonvíz, kalózital, navy neater, barbadosi víz
Type
Akkord
Olfactive family
Gourmand
Source
Erjesztett, majd lepárolt cukornádmelasz vagy cukornádlé
Chemical class
Szeszes párlat: vegyületek rendkívül összetett keveréke, amelyben gyakran az észterek a meghatározó vegyületcsoport
Eszközök
Piramis
FFejjegy
SzSzívjegy
AAlapjegy
Termelő országok
Martinique Guadeloupe Haiti Trinidad Dominikai Köztársaság Grenada Panama Mauritius Réunion

Illat

A frissen lepárolt rum, főleg ha üstben párolták le, gyakran húsos vagy bőrös, kénes illatú. Az érlelt rumban ez sokkal kevésbé érződik, az agricole rumok, valamint egyes demerarai és jamaicai rumok azonban határozottan megőrzik ezt a jegyet. A rhum agricole növényes, füves és földes. Az etil-propanoát karamellszerű, gyümölcsös illatot ad, az etil-izobutirát illata pedig vajkaramellára emlékeztet. A feniletil-alkohol virágos illatot ad, az izoamil-alkohol malátásabb jegyet. A hordóból származó fenolos vegyületek gyógyszeres és füstös jegyeket adhatnak. Az érlelt rumban jelen lévő szotolon alacsonyabb koncentrációban juharszirup, karamell vagy égetett cukor illatú.

Részletesen

Stílusok

A rumot többféle stílusban készítik. A világos rumot jellemzően koktélokban, például mojitóban és daiquiriben használják, az érlelt vagy sötét rumok íze pedig mélyebb. A rumnak nincs rögzített meghatározása, mert az egyes országok eltérő követelményeket szabnak neki. A rum nagy részét melaszból, a cukorgyártás melléktermékéből állítják elő. Fontos kivételek a francia nyelvű szigetek, ahol a cukornádlé az elsődleges alapanyag. A rhum agricole friss cukornádléből lepárolt szesz. Brazíliában a cukornádléből lepárolt szeszes italt megkülönböztetik a rumtól, és cachaçának nevezik. Néhány gyenge minőségű nyugat-indiai rum neve tafia. A közép- és dél-amerikai rumkészítők rumjaikat jellemzően erősen édesítik, Kubában és Puerto Ricóban azonban ez a gyakorlat nem terjedt el.

Érlelés

Sok ország előírja, hogy a rumot legalább egy évig hordóban érleljék. A rumot többnyire használt bourbonos hordókban érlelik, de bármilyen fahordó vagy rozsdamentes acéltartály szóba jöhet. Mivel a legtöbb rumtermelő vidéken forró, trópusi az éghajlat, a rum sokkal gyorsabban érik, mint a hűvösebb éghajlaton készülő szeszes italok, például a whisky vagy a brandy. A rumot általában rövidebb ideig érlelik, mint a whiskyt, részben a készítés helyének éghajlata miatt. Kísérleteket is tettek arra, hogy hővel és fénnyel gyorsított mesterséges érleléssel sokkal hamarabb elérjék az érlelt rum molekuláris összetételét.

A rum vegyületei

A rum szerves vegyületei közül gyakran az észterek a meghatározók. A rum rövid szénláncú karbonsav-tartalma magasabb, mint más szeszes italoké. Az észterek képződésében részt vevő savak maguk is befolyásolhatják az illatot és az ízt, és a magasabb rendű alkoholok, vagyis az etanolnál több szénatomot tartalmazó alkoholok is hozzájárulnak. Érlelés közben a hordó is ad át vegyületeket a rumnak, köztük több fenolos vegyületet és vanillint. A rumban tölgylaktonok is vannak, bár kisebb mennyiségben, mint a whiskykben, amelyeket általában tovább érlelnek. A whiskylakton, más néven quercuslakton, a cisz-3-metil-4-oktanolid 3S,4S izomerje, és fontos összetevője a whisky és más, tölgyhordóban érlelt szeszes italok illatának. Az ital a tölgyfában lévő prekurzor anyagokból vonja ki. A sötét rumok jellemzően több íz- és illatanyagot tartalmaznak, mint a világosabbak. A fehér rumot gyakran faszénen szűrik, hogy eltávolítsák a színt okozó vegyületeket, ez a szűrés pedig a rum ízét befolyásoló vegyületeket is eltávolíthatja. A β-damaszcenon a sötét rum egyik leghatásosabb illatanyaga, a fehér rumban azonban hatása jóval kisebb. A szotolon butenolid lakton, rendkívül erős illatvegyület. A szotolon a melaszban és az érlelt rumban is jelen van.

Felhasználás

A rum számos klasszikus koktél alapja. Gyakran ebben áztatják a gyümölcskenyér gyümölcseit, használják rumtopf és Joe Frogger keksz készítéséhez, valamint egyes karibi ételek pácához is. A rum nyers vagy hideg ételekben is felhasználható, így az alkohol nem fő ki belőle, ilyen például a rumgolyó.

Történet

A rum a 17. században a Karib-térségben született, ahol valószínűleg a cukorültetvényeken dolgozó rabszolgák készítették először. Az 1600-as években a karibi cukornádültetvényeken nem sok hasznát vették a melasznak, a cukornád feldolgozásakor keletkező szirupos folyadéknak. A telepesek hamar rájöttek, hogy a vízzel hígított melasz könnyen erjeszthető, és alkohol nyerhető belőle. 1657 májusában Massachusetts törvényhozása, a General Court betiltotta az erős szeszes italok árusítását, köztük a rumme néven ismert italét. A rum a történelem során fizetőeszközként is szolgált, és szerepet játszott a háromszög-kereskedelemben, a rabszolga-kereskedelemben, valamint a Nyugat-Indiák és a brit gyarmatok gazdaságában. Az amerikai függetlenségi háború idején a rum népszerűsége megcsappant, ma azonban ismét az egyik legkedveltebb szeszes ital. Amikor Franciaország 1811 körül cukorrépából kezdett cukrot gyártani, a cukor ára esett, és a friss cukornádlevet erjesztésre és rumlepárlásra lehetett fordítani. A jamaicai rummárkákat hagyományosan észtertartalmuk, pontosabban etil-acetát-tartalmuk alapján sorolták kategóriákba, hogy meghatározzák értéküket a házasításban. Ez a rendszer az 1800-as évek végén alakult ki, hogy a rumot eladás előtt minősíteni lehessen.

Mind a hét extrait de parfum kipróbálható a Discovery Setben.

·

Kapcsolódó szócikkek: Abszint · Sör · Konyak · Vörösbor · Szaké · Must

Kinyerés és kémia

Kinyerési módszer

A víz és a cukros lé kinyeréséhez a learatott nádat megtisztítják, kis darabokra vágják, majd őrlik (préselik). Az alapanyaghoz élesztőt és vizet adnak, ez indítja el az erjedést. Egyes rumkészítők hagyják, hogy a vadélesztők természetes úton erjesszenek, a legtöbben azonban meghatározott élesztőtörzseket használnak, hogy az íz és az erjedési idő egyenletes legyen. A lassabban dolgozó élesztők hatására több észter halmozódik fel az erjedés során, így teltebb ízű lesz a rum. Az erjedés során savak és észterek, például etil-butirát és etil-hexanoát keletkeznek, ezek adják a rum édes és gyümölcsös ízét. Az erjesztett terméket ezután lepárolják, a lepárlásnak nincs egységes módszere. Egyes készítők szakaszos lepárlást végeznek lepárlóüstben, a rum nagy részét azonban oszlopos lepárlóval állítják elő. Az üstben lepárolt párlat több kísérőanyagot tartalmaz, mint az oszlopon lepárolt, ezért teltebb ízű rumot ad. Az érlelés utáni utolsó lépés általában a házasítás, amely egyenletes ízt ad. Házasításkor a világos rumokat szűrhetik, hogy eltávolítsák az érlelés alatt felvett színt, a sötét rumokhoz pedig színezésként karamellt adhatnak.

Megjelenés
Kezdetben átlátszó folyadék. Rozsdamentes acéltartályban színtelen marad, fahordóban sötétre érik
Szinonimák
Nelson vére, ördögölő, démonvíz, kalózital, navy neater, barbadosi víz
IFRA-besorolás
Lásd a jegyzetet

Magára az anyagra nincs IFRA-szabvány (51. módosítás)

A parfümkészítésben

Ha a rum vegyületei közül csak néhányat kevernének össze, a keverék meg sem közelítené az illatát, mert ahhoz sok más vegyület is hozzájárul.

Szerepe a formulában
01módosító
02jellegadó jegy
03harmonizáló
04volumenépítő
Kapható formák
szintetikus akkord

Lásd még

8 jegy